A tízparancsolat- Ne lopj! Mások tulajdonát ne kívánd!

-- Isten mindenkinek megadja azt, amire szüksége van. Valóban így van. Mire van szüksége az embernek? Fényűzésre? Sok szolgára? Hatalmas birtokra? Estétől reggelig tartó lakomákra? Nem! Az embernek szüksége van fedélre, kenyérre, ruhára. Arra, ami nélkül nem élhet meg. Nézzetek körül. Kik a legvidámabbak, a legegészségesebbek? Ki örül egészséges, nyugodt öregkornak? A mulatozók? Nem. Azok, akik becsületesen élnek, dolgoznak, és becsületes dolgokra vágyakoznak. Nem mérgezi meg őket a paráznaság, és erősek maradnak. Nem mérgezi meg őket a lakmározás, és mozgékonyak maradnak. Nem mérgezi meg őket az irigység, és vidámak maradnak. Ezzel szemben azok, akik mindig többre kívánnak szert tenni, megölik saját békéjüket, és nem örvendeznek, hanem korán megöregszenek, kiszárítja őket a rosszindulat vagy a visszaélés.

Összeköthetem a parancsolatot: ,,Ne lopj!'' a ,,Más jószágát ne kívánjad''-dal. Mert valóban a túlzott bírvágy ösztönöz a lopásra. Az egyiket csak egy lépés választja el a másiktól. Minden vágy tilos? Ezt nem állítom. A családapa, aki a mezőn vagy a műhelyben dolgozik, vágyakozik arra, hogy biztosíthassa a kenyeret gyermeke számára, és ezzel valóban nem vétkezik. Sőt apai kötelességét teljesíti. De az, aki csak arra vágyakozik, hogy többet élvezhessen, és ezért eltulajdonítja másét, vétkezik. Az irigység! Mert mi más jószágának megkívánása, ha nem irigység és kapzsiság? Gyermekeim, az irigység elválaszt Istentől, és egyesít titeket a Sátánnal. Nem gondoltok arra, hogy az első, aki el akarta lopni azt, ami a másé, Lucifer volt? Ő volt a legszebb főangyal, örvendett Istennek. Meg kellett volna elégednie ezzel. De irigyelte Istent és ő akart Istenné lenni, és ördöggé lett. (Vö. Iz 14,3-21.) Az első ördög.

Második példa: Ádámnak és Évának mindenük megvolt, földi Paradicsomnak örvendtek, élvezték Isten barátságát, boldogok voltak, mert Isten megajándékozta őket kegyelmével. Meg kellett volna elégedniük ezzel. De ők megirigyelték Isten tudását, a jót és rosszat illetőleg, és ezért Ő kivetette őket az Éden kertjéből, Istentől gyűlölt számkivetettekké váltak. Az első bűnösök. (Ter 1,26-3,24)

Harmadik példa: Káin irigy volt Ábelre Istennel való barátsága miatt. És az első gyilkossá vált. (Ter 4,1-16) Mária, Áron és Mózes nővére megirigyelte testvérét és Izrael történelmében az első leprássá vált. (Szám 12,1-15)

Lépésről lépésre vezethetnélek titeket Isten népének egész életén keresztül, és látnátok, hogy a féktelen vágy bűnössé teszi azt, aki táplálja, és a népre pedig levonja Isten büntetését. Az egyesek bűnei ugyanis felhalmozódnak és kihívják a büntetést a népre, akárcsak a századokon keresztül felhalmozódott homokszemek földcsuszamlást idéznek elő, amelyben elpusztulnak a falvak és azok lakói. Gyakran említettem nektek a kisgyermekek példáját, mert ők egyszerűek és bízni tudók. Ma azt mondom: kövessétek a madarakat, akik mentesek a kívánságoktól. Figyeljétek meg. Most tél van. Kevés az eledel a
gyümölcsöskertekben. De ők aggódnak-e emiatt nyáron, s gyűjtenek-e maguknak télre? Nem. Bíznak az Úrban. Tudják, hogy mindig tudnak fogni egy kis férget, magocskát, morzsát, pókot, vízi szúnyogot begyecskéjük számára. Tudják, hogy egy meleg kémény vagy gyapjúbolyh mindig menedéket ad nekik télen, amint tudják azt is, hogy amikor eljön az idő, hogy szénára lesz szükségük a fészeképítéshez, vagy több eledelre kicsinyeiknek, lesz illatos széna a réteken és zamatos gyümölcs a kertekben és a barázdákban, s lesznek bőségesen rovarok a levegőben ésa földön. És csendesen éneklik: ,,Hála neked Teremtőnk azért, amit adsz, és adni fogsz.'' Tele torokkal énekelnek, amikor eljön szerelmük
ideje és sokasodnak.

Van-e vidámabb teremtmény a madárnál? Mégis mi az ő értelmük az emberéhez hasonlítva? Egy homokszem egy hegyhez viszonyítva. De tanulhattok tőlük. Igazán mondom nektek, hogy a madár vidámságával rendelkezik az, aki tisztátalan vágyak nélkül él. Bízik Istenben, és atyának tapasztalja. Rámosolyog a hajnalra és a leszálló estére, mert tudja, hogy a nap az ő barátja és az éjszaka az ő dajkája. Neheztelés nélkül néz az emberekre és nem fél bosszújuktól, mert semmi kárt sem okoz nekik. Nem retteg egészsége miatt, se az álmatlanságtól nem fél, mert tudja, hogy a becsületes élet távol tartja a betegségeket, és édes
nyugalmat biztosít. Még a haláltól sem fél, mert tudja, hogy mivel jót tett, csak Isten mosolyában lehet része. A király is meghal. A gazdag is meghal. Sem a királyi jogar nem távolítja el a halált, sem a pénzzel nem lehet megszerezni a halhatatlanságot. A királyok Királya és az urak Ura előtt mily nevetséges dolgok a koronák és a pénzdarabok, de mily értékes egy, az Ő törvénye szerint leélt élet!
Jézus látja, hogy hallgatósága között egyesek beszélgetnek, s megkérdezi:
-- Mit mondanak azok az emberek ott hátul? Ne féljetek beszélni!
-- Azt kérdeztük: Antipász mivel vétkezett? Lopott, vagy házasságot tört? (Mt 14,3-12, Mk 6,14-29, Lk 3,19-20, 9,7-9)
-- Ne másokra nézzetek, hanem saját szívetekbe. De válaszolok nektek. Ő bálványimádásba esett, jobban imádva a testet, mint Istent, házasságot tört, lopott, vétett tilos vágyakozással és nemsokára gyilkossá válik.
-- Üdvözülni fog általad, az Üdvözítő által?
-- Én üdvözítem azokat, akik bűnbánatot tartanak, és Istenhez fordulnak. A töredelem nélküliek nem üdvözülnek.
-- Azt mondtad, hogy tolvaj. Mit lopott?
-- Testvérének feleségét. Nemcsak pénzt lehet lopni. Az is lopás, ha elveszik egy ember becsületét, egy leány szüzességét, egy férjtől feleségét, a szomszéd ökrét vagy terményét. A lopást még súlyosabbá teszi a fajtalan vágy vagy a hamis tanúskodás, a házasságtörés vagy paráznaság, vagy hazugság.
-- Egy prostituáló nő mivel vétkezik?
-- Ha férjes, házasságtöréssel és férjének meglopásával. Ha hajadon, tisztátalansággal és önmagának meglopásával.
-- Önmagát lopja meg? Hiszen sajátját adja oda!
-- Nem. Testünket Isten azért teremtette, hogy a lélek temploma, és Isten temploma legyen. Azért tisztességesen meg kell őrizni, mert egyébként a lelket megfosztjuk Isten barátságától és az örök élettől.
-- Akkor egy kéjnő már csak a Sátáné lehet?
-- Minden bűn bujálkodás a Sátánnal. A bűnös, mint egy megvásárolt nő, odaadja magát a Sátánnak tilos szeretkezésre, mocskos nyereség reményében. Nagy, nagyon nagy bűn a prostitúció, amely a tisztátalan állatokhoz tesz hasonlóvá. De higgyétek el, hogy a többi főbűn nem kisebb nála. Mit mondjunk a bálványimádásról? A gyilkosságról? Mégis Isten megbocsátott a zsidóknak az aranyborjú imádása után. (Vö. Kiv 30-34.) Megbocsátott Dávidnak kettős bűne után. (2Kir 11,1-12,23) A bűnbánónak Isten megbocsát. Legyen a bűnbánat arányos a bűnök számával és súlyosságával, és mondom nektek, hogy aki jobban bánja bűneit, annak többet bocsát meg Isten. Mert a bűnbánat a szeretet egyik megnyilatkozása. A cselekvő szereteté. A bűnbánó azt mondja Istennek:
,,Nem tudom elviselni neheztelésedet, mert szeretlek és vágyakozom szereteted után.'' És Isten szereti azt, aki szereti Őt. Azért mondom nektek: minél inkább szereti Őt valaki, annál inkább fogja Isten szeretni őt. Aki teljes odaadással szeret, annak mindent megbocsát.

Forrás: Valtorta Mária-Jézus