A konkolyhintőről szóló példabeszéd magyarázatánál pedig ezt mondja:
-- A konkoly jelképezi a Gonosz gyermekeit, akiket ő szór szét Isten szántóföldjén, azzal a szándékkal, hogy fájdalmat okozzon a világ Urának, és ártson Isten kalászainak is. Isten Ellensége gonoszul elveti azt, azzal a szándékkal, hogy kiforgassa természetébôl az embert, és saját gyermekévé tegye, letérítse útjáról azokat, akiket másképpen nem tudott szolgáivá tenni.
Az aratás, kévébe kötés és azoknak a magtárakba szállítása: a világ vége, és akik véghezviszik, azok az angyalok. Ők kapnak parancsot arra, hogy összegyűjtsék a learatott teremtményeket, és válasszák szét a búzát a konkolytól. Amint ezeket a példabeszédben elégetik, úgy vetik el az örök tűzre a kárhozottakat, az Utolsó Ítéletnél....
Ez az általános alkalmazás. De számotokra van még egy másik is, amely választ ad a gyakran felvetett kérdésre, hogy a tanítványok között is lehetnek-e árulók.... Lehetnek. Biztosan vannak. ... Nem a konkoly az egyedüli rossz mag, amit beléje vetnek!... Az Ellenség minden más magot is elvet beléjük, s azok kisarjadnak. A csalán, a tarackfű, a lenfojtó aranka, a szulák, a bürök és a mérges növények.... A tanítványok között, a Mester szántóföldjein, megjelennek az ellenségek. Sokan vannak. Elsősorban a Sátán. A többiek az ő szolgái, vagyis az emberek, a szenvedélyek, a világ és a test.... Sokszor a gonosz tanítvány nem fogja fel, hogy gonosz. Az ördög munkája oly kifinomult, hogy nem figyel fel rá. Az megszállja őt anélkül, hogy gyanítaná működését. Dühükben. Igen. Amikor tudatosul bennük a Sátán munkája és az ő híveié: az embereké, dühösek amiatt,
hogy olyanoknak látják ôket, amilyenek. A Sátán hívei kísértik őket gyenge oldalukon, hogy távolítsák el a világból a szentet, akinek látása bántja őket....
Máté megjegyzi:
-- De ha te elismered, hogy mindig a Sátán és az ő szolgái működnek az emberek rosszra csábításában... akkor nekem úgy tűnik, hogy csökken a tanítvány felelőssége.
-- Ne gondold! Nemcsak a Gonosz létezik, hanem a Jó is, és az embernek van ítélőképessége és szabad akarata. (P 1,39-44)
-- A konkoly jelképezi a Gonosz gyermekeit, akiket ő szór szét Isten szántóföldjén, azzal a szándékkal, hogy fájdalmat okozzon a világ Urának, és ártson Isten kalászainak is. Isten Ellensége gonoszul elveti azt, azzal a szándékkal, hogy kiforgassa természetébôl az embert, és saját gyermekévé tegye, letérítse útjáról azokat, akiket másképpen nem tudott szolgáivá tenni.
Az aratás, kévébe kötés és azoknak a magtárakba szállítása: a világ vége, és akik véghezviszik, azok az angyalok. Ők kapnak parancsot arra, hogy összegyűjtsék a learatott teremtményeket, és válasszák szét a búzát a konkolytól. Amint ezeket a példabeszédben elégetik, úgy vetik el az örök tűzre a kárhozottakat, az Utolsó Ítéletnél....
Ez az általános alkalmazás. De számotokra van még egy másik is, amely választ ad a gyakran felvetett kérdésre, hogy a tanítványok között is lehetnek-e árulók.... Lehetnek. Biztosan vannak. ... Nem a konkoly az egyedüli rossz mag, amit beléje vetnek!... Az Ellenség minden más magot is elvet beléjük, s azok kisarjadnak. A csalán, a tarackfű, a lenfojtó aranka, a szulák, a bürök és a mérges növények.... A tanítványok között, a Mester szántóföldjein, megjelennek az ellenségek. Sokan vannak. Elsősorban a Sátán. A többiek az ő szolgái, vagyis az emberek, a szenvedélyek, a világ és a test.... Sokszor a gonosz tanítvány nem fogja fel, hogy gonosz. Az ördög munkája oly kifinomult, hogy nem figyel fel rá. Az megszállja őt anélkül, hogy gyanítaná működését. Dühükben. Igen. Amikor tudatosul bennük a Sátán munkája és az ő híveié: az embereké, dühösek amiatt,
hogy olyanoknak látják ôket, amilyenek. A Sátán hívei kísértik őket gyenge oldalukon, hogy távolítsák el a világból a szentet, akinek látása bántja őket....
Máté megjegyzi:
-- De ha te elismered, hogy mindig a Sátán és az ő szolgái működnek az emberek rosszra csábításában... akkor nekem úgy tűnik, hogy csökken a tanítvány felelőssége.
-- Ne gondold! Nemcsak a Gonosz létezik, hanem a Jó is, és az embernek van ítélőképessége és szabad akarata. (P 1,39-44)
Forrás: Valtorta Mária- Jézus és a sátán
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.