Jézus a helyes útról beszél

A hegyi-beszéd alkalmával mondja Jézus a következőket:
-- Azért magyarázom meg nektek az Úr útjait, hogy kövessétek. Tudnátok-e járni egy ösvényen, amely innen jobbra indul, lefelé, és ugyanakkor azon is járni, amely a baloldalon megy le? Nem tudnátok. Mert ha az egyiket veszitek, ott kell hagynotok a másikat. Még két egymás mellett futó ösvényen se tudnátok hosszú ideig járni úgy, hogy egyik lábatokkal az egyiken, a másikkal a másikon jártok. Végül kifáradnátok. De Isten ösvénye és a Sátáné között nagy távolság van, amely egyre növekszik, épp úgy, mint a két ösvény között, amely itt összetalálkozik, de amelyek egyike Kafarnaum felé megy, a másik Ptolemaisz felé, s amint lemennek a völgybe, mindinkább távolodnak egymástól. Így telik az élet a múlt és a jövő között, a rossz és a jó között. A középpontban van az ember, akaratával és szabad döntésével. A végállomások: egyik oldalon Isten és a mennyország, a másikon a Sátán és a pokol.

 Az ember választhat. Senki se kényszeríti. Ne mondja nekem:
,,De a Sátán kísért'', s ne mentegesse magát ezzel azért, hogy a lefelé menő ösvényt választotta. Isten is vonz, szeretetével, éspedig jó erősen; szavával, amely ugyancsak szent; ígéreteivel, amelyek nagyoncsábítóak! Miért engedik meg akkor az emberek, hogy a kettő közül csak az egyik csábítsa őket, és pedig az, amelyik a legkevésbé érdemli meg, hogy hallgassanak rá? Isten szava, ígérete, szeretete nem elég ahhoz, hogy közömbösítse a Sátán mérgét?...
Ismerjétek fel azért a két ösvényt, válasszátok a jót, és haladjatok azon, ellenállva, ellenállva, ellenállva az érzékek, a világ, az (ál-) tudomány és az ördög csábításainak. A rosszhiszeműséget, megalkuvásokat, a két ellentétes egyénnel való szerződéskötést hagyjátok a világ embereinek! Ha az emberek becsületesek lennének, ez elő se fordulna köztük. De legalább ti, Isten emberei, ne fogadjátok el ezt! Istennel együtt nem birtokolhatjátok a Mammont is. 

Értéktelenné válna jó cselekedetetek, ha kevernétek a jót a rosszal. A teljesen jót
megsemmisítené a rossz. Ez egyenesen az Ellenség karjába vinne titeket. Azért ne tegyétek! Szolgáljátok (Istent) hűségesen! Senki sem szolgálhat két ellenkező felfogású úrnak. Vagy szeretni fogja az egyiket és gyűlölni a másikat, vagy ellenkezőleg. Nem lehettek egyaránt Istené is és a Mammoné is. Isten szellemét nem lehet összeegyeztetni a világ szellemével. Az egyik felfelé száll, a másik lefelé halad. Az egyik megszentel, a másik megront. Ha pedig romlottak vagytok, hogyan cselekedhettek tisztán? Az érzékek kigyulladnak a romlottban, és az érzékek után az egyéb vágyak is. Tudjátok már, miként romlott el Éva, és általa Ádám is. A Sátán elbűvölte az asszony szemét, és ezzel megigézte úgy, hogy mindaz, amit eddig tisztának látott, tisztátalanná lett számára, és furcsa kíváncsiság kelt fel benne. Utána a Sátán megigézte Éva fülét, és megnyitotta azt egy ismeretlen tudás: saját tudása számára. Éva értelme is meg akart tudni olyan dolgokat, amelyekre nem volt szüksége. Utána a Sátán megmutatta a rosszra megnyílt szem és értelem számára azt, amit előzőleg nem látott és nem értett, és Évában minden felébredt és megromlott, és az Asszony a Férfihez menve, kinyilvánította neki titkát, és meggyőzte Ádámot, hogy ízlelje meg az új gyümölcsöt, amely oly szép volt a szemnek, és ami addig tilos volt számukra. És Ádám megcsókolta, nézte száját és szemét, amelyet már zavarossá tett a Sátán. És a romlás behatolt Ádámba, aki látta, és szemén keresztül megkívánta a tilosat, és beleharapott társával együtt, oly magasból lezuhanva a sárba.

Forrás: Valtorta Mária- Jézus és a sátán