A szenvedés hetének szerdáján, estefelé Jézus a Getszemáni kert felé megy apostolaival és néhány tanítványával. Útközben beszélgetnek.
Mátyás, a volt pásztor megkérdezi:
-- Uram, és Mesterem, sokat gondolkoztam társaimmal szavaidon egészen addig, míg a fáradtság el nem nyomott minket. Elaludtunk, mielőtt meg tudtuk volna oldani a kérdést, amit felvetettünk. És most ostobábbak vagyunk, mint előtte. Ha jól megértettük ezekben a napokban mondott beszédeidet, te megjövendölted, hogy sok minden meg fog változni,
jóllehet a Törvény változatlan marad. Egy új Templomot kell építeni, új prófétákkal, bölcsekkel és írástudókkal. Ez ellen hadakozni fognak, de nem szűnik meg, míg ez, ha jól értem, pusztulásra van szánva.
-- Pusztulásra van szánva. Emlékezz vissza Dániel jövendölésére... (Vö. Dán 9)
-- De mi szegények vagyunk és kevesen. Hogyan építhetjük fel újból, ha ezt a királyok csak fáradságosan tudták felépíteni? Hová építsük fel? Nem ide, mert te azt mondod, hogy ez a hely elhagyatott marad,mivel ők nem áldanak téged, mint Isten küldöttjét.
-- Így van.
-- A te Országodban, nem. Meg vagyunk győződve, hogy a te Országod lelki. Akkor hogyan, hol alapítjuk majd meg? Tegnap azt mondtad, hogy az igazi Templomot -- és nemde ez az igazi Templom? -- amikor azt hiszik, hogy az igazi Templomot lerombolták, akkor diadalmasan felemelkedik az igazi Jeruzsálem? Hol van az? Nagyon meg vagyunk zavarodva.
-- Így van. Az ellenség lerombolja az igazi Templomot. Három nap múlva én feltámasztom, és többé nem éri el a cselvetés, mert felszáll oda, ahol ember nem árthat neki.
Ami Isten Országát illeti, az bennetek van, mindenütt, ahol bennem hívő emberek vannak. Jelenleg szét vannak szórva. A századokon keresztül egymást fogják követni a földön. Utána örökre egyesülve, tökéletesen az égben. Ott, Isten Országában építik majd fel az új
Templomot, azaz ott, ahol a lelkek elfogadják tanításomat, Isten Országának tanítását, és gyakorolják parancsait. Hogyan fogjátok felépíteni, ha szegények vagytok és kevesen? Ó, valójában nem kell hozzá pénz és hatalom, hogy felépítsék Isten új tartózkodási helyének
épületét, egyénileg és társadalmilag. Isten Országa bennetek van. Az mindazok egysége, akikben Isten Országa van, mindazoké, akikben Isten van, Isten: a Kegyelem; Isten: az Élet; Isten: a Világosság; Isten: a Szeretet. Ez képezi majd Isten nagy Országát a földön, az új Jeruzsálemet, amely kiterjed majd a világ minden részére, és amely, teljesen és tökéletesen, hibák és árnyékok nélkül örökké élni fog az égben.
Hogyan építitek fel a Templomot és a várost? Ó, nem ti, hanem Isten építi majd fel ezeket az új helyeket. Ti csak jóakaratotokat adjátok hozzá. Jóakaratot, ami azt jelenti, hogy bennem maradtak. Jóakarattal éltek tanításom szerint. Jóakarattal egyesültök. Egyesültök velem, míg egyetlen testet alkotunk, amelyet egyetlen folyadék táplál minden
részében és részecskéjében. Egyetlen épület lesz, egyetlen alapra épülve. Titokzatos összetartó erő egyesíti. Az Atya segítsége nélkül nem birtokolhatjátok Istent, nem lehettek azzá a Templommá, amelynek nem lesz vége. Ezért tanítottalak meg titeket arra, hogy hozzá imádkozzatok, és én is imádkozom hozzá értetek, mielőtt meghalnék. Az Ő segítsége nélkül nem birtokolhatjátok a Szeretetet, az Igazságot, az Életet, azaz engem és velem az Atyaistent és a Szeretet Istenét, mert mi egyetlen Istenséget képezünk. Ezt magatoktól nem tudjátok megtenni.
Ha Isten nem építi, és nem építheti ott, ahol nem vehet lakhelyet, akkor az emberek hiába törekednek felépítésére vagy újjáépítésére. Az új Templom, Egyházam csak akkor épül fel, ha szívetekben lakozik Isten, és Ő, veletek, élő kövekkel építi majd fel Egyházát.
-- De nemde azt mondtad, hogy Simon, Jónás fia annak a Feje, a Szikla, amelyre építed Egyházadat? És nem adtad értésünkre, hogy te vagy annak szegletköve? Ki hát akkor annak a feje? Van, vagy nincs ez az Egyház? -- szakítja félbe a kerióti.
-- Én vagyok titokzatos Feje. Péter a látható feje. Mert én visszatérek az Atyához, hátrahagyva nektek az Életet, Világosságot, Kegyelmet Szavam által, szenvedésem által, a Vigasztaló által, aki barátja lesz azoknak, akik hűségesek voltak hozzám. Én egyetlen valóság vagyok Egyházammal, az én szellemi testemmel, amelynek én vagyok a feje. A fejben van az agy vagy az értelem. Az értelem a tudás székhelye, az agy irányítja a tagok mozgását szellemi parancsaival,amelyek minden más ösztönzésnél jobban képesek mozgatni a tagokat.
Figyeljetek meg egy halottat, akiben meghalt az agy. Tudja-e még mozgatni tagjait? Figyeljetek meg egy teljesen együgyűt. Nemde erőtlen oly mértékben, hogy nem képes még azokra a kezdetleges ösztönszerű mozgásokra sem, amelyeket a legalacsonyabb rendű állat, az eltaposott féreg is véghez tud vinni? Figyeljetek meg valakit, akiben a bénulás megszakította a tagokkal való kapcsolatot az aggyal, egy vagy több tag esetében. Az értelem irányít szellemi parancsaival. A többi szervek: a szem, fül, nyelv, orr, bőr közvetíti az érzéseket az értelemhez. A test más részei hajtják végre az értelem parancsát. A figyelmeztető szervek anyagiak és láthatók. Az értelem láthatatlan. Elérhetném-e én azt anélkül, hogy azt mondanám nektek: üljetek le, és ti leültök erre a
hegyoldalra? Még ha én gondolok is rá, és akarom is, hogy leüljetek, ti nem tudjátok azt addig, míg én szavakban ki nem fejezem gondolatomat, és ki nem mondom azt nyelvemmel és ajkammal. Le tudnék-e én ülni, ha csak gondolnék rá, mert fáradtnak érzem magamat, de ha lábam nem lenne hajlandó meghajolni, és ülő helyzetbe juttatni engem?
Az értelemnek szüksége van a szervekre és a tagokra ahhoz, hogy megtegye és megtetesse azokat a műveleteket, amelyekre gondol. Így a lelki testben, amely az én Egyházam, én leszek az Értelem, azaz a fej, az értelem székhelye. Péter és az ő munkatársai azok, akik megfigyelik a visszahatást, és felfogják az érzéseket, és továbbítják az értelemhez, hogy az megvilágosítsa és megparancsolja azt, amit meg kell tenni az egész test javára. Utána, megvilágítva és irányítva parancsaimtól, beszélnek és irányítják a test többi részét. A kezet, amely visszaveti a tárgyat, ami megsebesíthetné a testet, vagy eltávolítja azt, ami romlott, és megronthatná. A lábat, amely átugorja az akadályt anélkül, hogy megütné magát és elesne, megsebesülne. A gyermek és a felnőtt is, aki megmenekült egy veszélytől, vagy valami hasznot húzott oktatásból, jó üzletből, házasságból, jó szövetségből,jó tanácsból, szóból, ennek a tanácsnak vagy szónak köszönheti, hogy
nem szenvedett kárt vagy hogy hasznot húzott. Így lesz az Egyházban is.
Az Isteni Gondolat irányítja, az Isteni Világosság világítja meg, az Örök Szó oktatja a fejet és a fejeket, parancsokat és tanácsokat adva, is a tagok megteszik azt, s így lelki egészségnek és lelki haszonnak örvendenek.
Egyházam már létezik, mert már birtokában van természetfeletti Fejének és isteni Fejének, és vannak tagjai: a tanítványok. Még kicsiny, egy csíra, amely kialakul. Csak a Fő tökéletes, amely irányít. A többi tökéletlen, szüksége van Isten érintésére, hogy tökéletessé legyen, és időre, hogy növekedjék. De igazán mondom nektek, hogy már létezik, és szent annak számára, aki a Feje, és a jóakaratú igazak számára, akik alkotják. Szent és legyőzhetetlen. Ezerszer és ezernyi módon támadja majd az alvilág ördögeivel és ember-ördögeivel, de nem fog erőt venni rajta. Az épületet nem lehet lerombolni. De az épületet nem egyetlen sziklából építik. Figyeljétek meg a Templomot ott, hatalmas, szép, a lenyugvó nap sugarában. Talán egyetlen sziklából épült? A sziklák tömegéből, amelyek egyetlen összhangot képeznek. Azt mondják: a Templom. Azaz: egy egység. De ezt az egységet sok sziklából készítették, amelyeket kialakítottak és összetettek. Hasztalan lenne elkészíteni az alapokat, ha azokra nem emelnék fel a falakat és a tetőt. És lehetetlen lenne felemelni a falakat, és rájuk tenni a tetőt, ha először szilárdan nem alapozták volna meg, nagy tömegéhez arányos módon.Így, a részeknek ilyen egymástól való függésével emelkedik majd fel az új Templom is. Évszázadokon keresztül építitek majd, azokon az alapokon, amelyeket én adtam, s amelyek tökéletesek, annak nagyságához vannak szabva. Isten irányításával építitek majd, jó anyagból emelitek fel: olyan lelkekből, akikben Isten lakozik. A szívetekben levő Isten készíti majd a kicsiszolt, repedés nélküli köveket az új Templom számára. Az Ő Országa a ti lelketekben levő törvények által szilárdul meg. Különben rosszul égetett téglák lennétek, szúrágta fák, elrepedt, szétmállott kövek, amelyek nem tartósak, és amelyeket az építész elvet, ha meglátja.
Ha pedig felhasználták az építésnél, mert az építész hanyag volt, akkor leomlik az épület egy része. Vannak olyan építészek, akiket az Atya bízott meg a Templom építésével, de akik szívükben páváskodnak, s nem felügyelnek az építésre, nem fáradoznak vele, nem
törődnek azzal, milyen anyagot használnak fel hozzá. Ezek bálvány építészek, bálvány-őrök, önmagukat bálványozók és rablók. Elrabolják az Istenbe vetett bizalmat, az emberek nagyrabecsülését, kevélyek és büszkék arra, miként nyerészkednek és gyűjtenek össze sok anyagot, anélkül, hogy megfigyelnék, jók-e azok, vagy silányak, amelyek pusztulást okoznak.
Ti, az új Templom új papjai és írástudói, hallgassatok ide: Jaj nektek és azoknak, akik titeket követve bálvánnyá teszik magukat, és nem őrködnek, nem vigyáznak magukra és másokra, a hívekre! Meg kell vizsgálni, meg kell figyelni a kövek és a fa jóságát. Nem szabad bízni a látszatban. Jaj annak, aki oka a pusztulásnak, mert meghagyta a silány anyagot, vagy a kimondottan károsat, s engedte, hogy abból építsék fel a Templomot, ezzel botrányt okozva és előidézve a pusztulást! Jaj nektek, ha megengeditek, hogy repedések keletkezzenek és a falak bizonytalanok, ferdék legyenek, amelyek könnyedén
összeomlanak, mert nincsenek kiegyensúlyozva alapjuknál, amely szilárd és tökéletes! Nem Istentől, az Egyház Alapítójától, hanem tőletek származna a szerencsétlenség, és felelősek lennétek az Úr és az emberek előtt. Szorgalomra, megfigyelésre, megkülönböztetésre és okosságra van szükség! A kövek, téglák, gyenge gerendák, amelyek egy hatalmas falnál bajt okoznának, a kisebb jelentőségű részeknél esetleg jól felhasználhatók. Értenetek kell tehát a megválogatáshoz. Szeretettel, hogy ne ábrándítsátok ki a gyengéket, erőteljesen, hogy ne okozzatok csalódást Istennek, és ne tegyétek tönkre az Ő Épületét. És ha észreveszitek, hogy egy kő, amelyet már elhelyeztetek, hogy egy fontos szögletet tartson, nem jó vagy nincs kiegyensúlyozva, legyetek bátrak, merészek, és értsetek ahhoz, hogy eltávolítsátok helyéről, megmunkáljátok, egyenesre véssétek szent buzgalommal.
Nem számít, hogy ordít a fájdalomtól. Utána századokon keresztül áldani fog majd titeket, mert ti megmentettétek. Vegyétek el onnan, és tegyétek más hivatalba. Ne féljetek attól sem, hogy egészen eltávolítsátok, ha látjátok, hogy mást bűnbe, pusztulásba visz, lázadozva munkátok ellen. Jobb a kevés kő a sok értéktelen dolognál. Ne siessétek el a dolgot! Isten sose siet. Amit Ő teremt, az örökkévaló, mert jól megfontolta,
mielőtt véghezvitte. Ha nem örökkévaló, úgy csak az idők végéig fog tartani. Figyeljétek meg a Világegyetemet. Évszázadok óta, az évszázadok ezrei óta olyan, amilyennek Isten folyamatosan teremtette.
Utánozzátok az Urat. Legyetek tökéletesek, mint mennyei Atyátok. Legyen bennetek Törvénye, Országa. Akkor nem vallotok kudarcot. De ha nem így tennétek, összeomlana az épület, hiába fáradoznátok felemelésén. Összeomlana, s belőle egyedül a szegletkő, az alap maradna meg. Úgy, amint ezzel fog történni!... Bizony, mondom nektek, hogy így
történik ezzel. És így történik a tiétekkel is, ha azt teszitek bele, ami ebben van: kevélységtől, fösvénységtől, bűntől, bujaságtól beteg részeket. Amint a szélfuvallat szétkergette ezeket a felhő alakzatokat, amelyek ennek a hegynek a csúcsáról leereszkedni látszottak, ugyanúgy a természetfeletti és emberi büntetés viharában össze fognak dőlni az épületek, amelyek csak névleg szentek...
Forrás: Valtorta Mária- Példabeszédek
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.