A gyilkos szőlőművesek (Mt 21, 33-46)

Jézus az ünnepélyes jeruzsálemi bevonulást követő hétfőn reggel a Templomban mondja a következő példabeszédet, az Őt körülvevő tömegnek:

-- Egy ember földet vásárolt magának, és beültette szőlőtőkkel, házat épített benne a szőlőműveseknek, egy tornyot az őrök számára, pincéket és szőlőprést, és mindezt átadta a szőlőműveseknek, akikben megbízott. Utána távoli helyre ment.

Amikor eljött az ideje annak, hogy a szőlőtők termést hozhattak, mert már eléggé megnőttek, a szőlőskert ura elküldte szolgáit a szőlőművesekhez, hogy elhozzák annak hasznát. De a szőlőművesek körülvették ezeket a szolgákat, és egyeseket megbotoztak, másokat nagy kövekkel megköveztek úgy, hogy nagyon megsebesültek, egyeseket pedig

megöltek. Azok, akik vissza tudtak térni urukhoz, beszámoltak neki arról, ami történt. Az úr meggyógyította és megvigasztalta őket, és más szolgákat küldött, még nagyobb számban. A szőlőművesek ezekkel ugyanúgy bántak, mint az elsőkkel.

Akkor a szőlő ura azt mondta: ,,Elküldöm hozzájuk fiamat. Őt biztosan megbecsülik, mert ő az örökös.''

De a szőlőművesek, amikor meglátták őt, akiről tudták, hogy az örökös, összehívták egymást, és azt mondták: ,,Jöjjetek! Egyesüljünk, hogy sokan legyünk! Kivetjük őt egy távoli helyre, és megöljük. Miénk lesz az öröksége.'' És képmutató tiszteletadással fogadták őt, körülvették, mintha ünnepelni akarnák, utána megcsókolták, majd megkötözték, és erősen ütlegelték, és ezernyi gúnyolódás között elvitték a kivégző helyre, és megölték.

Most mondjátok meg nekem. Mit tesz az atya és úr, aki egy napon megtudja, hogy fia és javainak örököse nem tér vissza, és felfedezi, hogy szőlőműves szolgái, akiknek átadta termékeny földjét, hogy nevében műveljék meg, igazságosan megtartva belőle a maguk részét, és megadva az úrnak, ami őt illeti, megölték fiát. -- És Jézus, szúrós szemmel

nézi a befolyásos zsidók, farizeusok és írástudók csoportját a tömegben. Senki sem szól egy szót sem.

-- Mondjátok hát meg! Legalább ti, Izrael tanítói beszéljetek igazságosan, ami meggyőzi a népet az igazságról. Azt gondoljátok rólam, hogy én nem beszélek helyesen. Döntsetek azért ti, hogy a nép ne essen tévedésbe.

Az írástudók válaszolnak, miután így rákényszerítette őket:

,,Megbünteti a gonoszokat, kegyetlen módon elpusztítva őket, és más szőlőműveseknek adja szőlőskertjét, akik becsületesen művelik azt, és megadják neki a hasznot, amiben megállapodtak.''

-- Helyesen válaszoltatok. Így van megírva az Írásokban: ,,A kő, amit az építők elvetettek, szegletkővé vált. Az Úr vitte végbe ezt: csodálatos dolog a szemünkben.'' (Zsolt 118, 22-23) Miután tehát így van megírva, és ti tudjátok ezt, és helyesen ítéltek, hogy kegyetlenül

meg lesznek büntetve a szőlőskert ura örökös fiának gyilkosai, és szőlőskertjét más szőlőműveseknek adja, akik becsületesen művelik majd.

Íme, azért azt mondom nektek: ,,Elvétetik tőletek Isten Országa, és egy olyan nép kapja meg, amely gyümölcsöztetni fogja. És aki szembeszáll ezzel a kővel, az szétzúzódik, és akire ráesik ez a kő, azt szétmorzsolja.''

A főpapok, farizeusok és írástudók... igazán hősies módon, nem válaszolnak erre. Ennyire képes egyesíteni őket az egy célra törő akarat! Máskor sokkal kevesebbért szembeszálltak vele. Ma, amikor az Úr Jézus nyíltan megmondja nekik, hogy hatalmuk megszűnik, nem törnek ki szidalmakban, nem erőszakoskodnak, nem fenyegetőznek. Megváltozhatatlan

farkasszívüket elrejtik képmutató módon a szelíd bárány bőrében, hamis türelmet színlelve.