Új Luciferek

Az ember, új Luciferként, gyakran fel akar lázadni az Úr ellen, és kevélyen, úrnak hiszi magát, hogy eltérítse az Isten által akart eseményeket, sőt megsemmisítse azokat, és újakat teremtsen, az övéit. Ellenáll, felállítja saját törvényeit, dicsekszik velük. Az eredmény: szenvedés. Mert minden dolog, amely elhagyja az igazságosságot és a rendet, fájdalmat okoz. És az ember, szenvedést okoz magának, mert elhagyja a rendet és a természetfölötti igazságosságot. Saját magát bünteti ezzel, és utána Istent vádolja azzal, hogy keményen bünteti őt. De a büntetés első szerzője az ember, és éppen az ember, mert Isten annyira Atya, hogy sose venne igénybe bizonyos vad büntetéseket. Azok az igazságtalan emberek büntetései, mert igazságtalan dolgok váltják ki; büntetések, amelyek elsöprik a bűnösöket és az ártatlanokat, sőt, amelyek jobban ránehezednek az ártatlanokra, mint a bűnösökre, akik mindenekelőtt fő okai a büntetésnek. Ez az Ő órájuk. A Sátán megvédi őket, mert nekik kötelességük, hogy őt szolgálják. De a földi élet után az igazságosság egyensúlya helyreáll, és a Sátán többé nem tudja megvédeni szolgáit, sem pedig gyötörni Isten szolgáit. Isten akarata megérinthetetlen lesz, és el fogja határozni, hogy az ember és a Sátán vértanúi örvendjenek. Örülni fognak azok, akik sírtak és üldöztetést szenvedtek. Örülni fognak azok, akik értettek hozzá, hogy hűségesek maradjanak az erényekhez és a szeretet törvényéhez. Rettenetes büntetésben részesülnek a lázadók, a kevélyek, a

kegyetlenek, az igazságtalanok, a testvérek üldözői és Isten megbántói...

Az emberben el van rejtve egy isten és egy vadállat. A középen, a mérleg tengelyét képezve e két ellentétes erő között, van az akarat, az ember értelme, az ő erkölcsi mivolta, és a mérleg nyelve ki van téve az állandó ingadozásnak. A vadállat felé hajlik, ha a sötét erők vannak túlsúlyban. Az isten felé hajlik, ha a ragyogó lelki erők uralkodnak. De ha a tengely rendíthetetlen, ha nem forog, és az ember meg tudja őrizni magát értelmes élőlénynek, a mérleg nyelve oda mozdul, ahol a természetfeletti cselekedetek buzgósága van, és a vadállat le van győzve, és az isten diadalmaskodik. Azt is mondhatnám neked, hogy az ember akarata, amely szabad és tudatos, olyan, mint egy rezgő iránytű a finom központi tengelyen, szinte felfüggesztve, de vonzva az isteni erőtől, a tökéletes Sarktól, amely ellentéte az ördögi sarknak. Ha az akarat ért ahhoz, hogy megőrizze magát jónak, a tű szükségszerűen mindig oda fordul, ahol a természetfeletti van. Az élet eseményei megforgathatják ismételten az embert minden irányban, mint a forgószél a falevelet. De tűje, akarata, mindig Isten irányába mutat. Néha teljesen megperdül maga körül, hogy megtalálja Istent. De megtalálja, amikor Isten az ő Mindene. És mindig Istenben lesz, mindig a szeretetben, akkor is, ha az emberek és az ördögök kimerítő munkával igyekeznek megzavarni őt, és megperdíteni, viharba vinni, a sziklazátony felé, hogy elveszítsék. Nem. Ha valaki erős Istenben, tűje nem veszti el mágnesességét, és Isten felé fordul, és Istenért dolgozik, és Istenért bocsát meg.

Hogyan érheti el valaki, hogy ilyen szilárd maradjon? Pál ezt mondja:,,Öltsétek fel Isten fegyverzetét!'' Azaz vegyétek az Ő erejét, hogy védő páncéllemezeket csináljatok belőle. Mert csak Isten erői tudnak ellenállni azoknak az erőknek, amelyek titeket támadnak, és nem a kis emberkék, akik látszólag megtámadnak titeket; nem a test és vér bennetek lappangó erői; hanem ennek a sötét világnak urai, a pokoli hatalom vezetői, akik valójában a mozgató erői azoknak, akik titeket megtámadnak, és nektek fájdalmat okoznak. Az emberek, sokszor, a Sátán által mozgatott bábuk, és ők nem tudják ezt, és nem hiszik el. Önmaguktól nem lennének képesek oly sok rosszat tenni. De amilyen felületesek, nem figyelnek rá és kevélyek, nem igyekeznek megvédeni magukat, megvetik azt a védelmet, amit Isten ajánl fel nekik, és csupaszok, gyengék, álmosak, könnyen befolyásolhatók. Azzal végzik, hogy elviszi őket az Ellenség, aki feltüzeli őket, Isten gyermekeinek fájdalmára. Egy másik veszélyes erő a test. Az bennetek van, és az a lázadó, amely mindig felemeli fejét. De Isten fegyverei megfékezik. Vegyétek azért azokat, hogy ellenálljatok a kísértéseknek, amelyeknek ezernyi

nevük van, amelyek ezernyi részről jönnek, amelyek nagyon rávetik magukat az ember állati részére, mind erkölcseire, mind lelkére, és akkor győzni fogtok. Vegyétek az igazságot és az igazságosságot

kardként és páncélként, a hitet pajzsként. Vegyétek a kereszténység előtti és utáni bölcsesség mély ismeretét, hogy a tévedés veszélye nélkül járhassatok Isten békés és szent útján.

Hit, hit, hit! Aki hisz a jövő életben, hogy Istennel egyesülve örvendjen, aki hisz a tanított igazságokban, az nem vész el. A tüzes dárdák, mondja Pál -- én még azt is hozzáteszem: a Gonosz mérgezett dárdái -- hidegekké és ártalmatlanokká válnak a hit fehér folyamában. Hit, lelki erősség és bölcsesség. És birtokában lesztek a győztes léleknek, mindazok ármánykodásai és támadásai ellen, akik gyűlölik Istent. És türelem, még magatok iránt is. Ne veszítsétek el türelmeteket, ha minden gondosságtok ellenére is, néhány ütés ér titeket. Ne mondjátok:,,Ez annak a jele, hogy elvesztettem Isten kegyeit''. Gondoljatok mindig arra, hogy a Sátán azok ellen dolgozik, akik nem az övéi. Nem

ostoba, hogy idejét vesztegesse azokra, akik már alattvalói. Értelmesen ostoba, hogy idejét vesztegesse azokra, akik már alattvalói. Értelmesen használja idejét, hogy rosszat tegyen ott, ahol érdemes azt tenni, ott, ahol fájdalmat okozhat Istennek, ott, ahol a békében hagyás annak megvallása lenne, hogy azt akarja, hogy legyőzzék és veszítsen. Mert a Sátán látja a múltat és a jelent, de nem a jövőt. Azért be tudja csapni magát, hogy amíg az ember él, azt is a magáévá teheti, aki jelenleg igaz életet él. És kitartásával néha el is éri. Meneküljetek Isten menedékébe, és ne féljetek! Legyen előttetek Jób! A Sátán kihívta Istent. A Sátán, aki nem látja a jövőt, és győzelmet remél a felett is, akinek neve már be van írva az égben. Kineveti Istent és az igazat, gúnyolódva: ,,Érintsd meg abban, ami birtokában van, és meglátod, hogy átkozni fog téged!'' És az Úr megengedte neki, hogy megkísértse, de nem azt, hogy megölje. És a Sátán kiöntötte dühét az igazra, nem kímélve meg őt semmiféle szenvedéstől, még attól sem, hogy igazságtalan szemrehányásokat tegyenek neki a hamis igazak, azaz azok, akik csak szavaikban voltak igazak. De Jób, mert Isten erejébe öltözött, megmaradt igaznak. És a Sátán elvesztette a csatát, és megaláztatást szenvedett a három bábu, akiket

ő mozgatott, hogy növelje a próbára tett szenvedését, és panaszkodásra indítsa őt. A Sátán elmehet egy határig, de nem tovább. Sose felejtsd el ezt! Isten lát téged, és gondoskodik rólad. Maradj meg az Úr útján, és Ő veled lesz.

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek!

Forrás: Valtorta Mária - Őrangyal