Az égben nem házasodnak

A szenvedés hetének keddjén, délután Jézus ismét a Templomba megy apostolaival. Fáradhatatlan. Kegyelem és bölcsesség árad a betegekre tett kezéből és ajkából a tanácsokban, melyeket, az Őt megközelítő sokaságnak ad. Úgy tűnik, hogy mindenkit meg akar vigasztalni, gyógyítani addig, míg módja van erre. Már közeledik a napnyugta, és az apostolok fáradtan leülnek a földre a csarnok alatt, elkábulva a húsvéti ünnepek előtt a Templomba áradó tömeg állandó mozgásától. Máté, aki csak félszemmel alszik, feláll, és felrázza a többieket:
– Szadduceusok mennek a Mesterhez! Ne hagyjuk egyedül, nehogy megbántsák, vagy ártani próbáljanak neki, és megint kigúnyolják.
Mindnyájan felállnak, s amint a Mesterhez érnek, körülveszik Őt.
A szadduceusok túlzott hajlongással üdvözlik Jézust, és azt mondják neki:
– Mester, oly bölcsen válaszoltál a heródiánusoknak, hogy mi is vágyakozunk a te világosságod egy sugarára. Ide hallgass: Mózes azt mondta: „Ha valaki gyermekek nélkül hal meg, testvére vegye feleségül az özvegyet, és adjon utódot testvérének.” (Lásd MTörv 25,5-10)” Nos, volt köztünk hét testvér. Az első feleségül vett egy szüzet, s meghalt anélkül, hogy gyermeket hagyott volna hátra, és azért testvérére hagyta az asszonyt. Az is meghalt gyermek nélkül, és így a harmadik, aki feleségül vette a két előző özvegyét, és így tovább egészen a
hetedikig. Végül, miután mind a hét testvér felesége volt, meghalt az asszony is. Mondd meg nekünk: a testnek feltámadásakor, ha igaz, hagy az emberek feltámadnak, és hogy a lélek túlél minket és ismét egyesül a testtel az utolsó napon, újjáalakítva az élőket, a hét testvér közül melyiké lesz az asszony, miután a földön mind a hété volt?
– Tévedtek! Nem tudjátok megérteni sem az Írást, sem Isten hatalmát. Nagyon
különbözni fog a másik élet ettől, és az örök Országban nem lesznek szükségletei a testnek, mint ebben. Mert valóban, az utolsó ítélet után a test feltámad, és egyesül a halhatatlan lélekkel, létrehozva egy egészen élőt, amely jobban fog élni, mint az én és a ti személyetek most, de nem lesz többé alávetve a törvényeknek, és főleg az ösztönzéseknek és visszaéléseknek, amelyek most uralkodnak. A feltámadáskor a férfiak és nők nem nősülnek és nem mennek férjhez, hanem hasonlók lesznek Isten angyalaihoz az égben, akik nem nősülnek se férjhez nem mennek, hanem a tökéletes szeretetben élnek, amely isteni és
szellemi. Ami pedig a halottak feltámadását illeti, nem olvastátok, miként beszélt Isten a csipkebokorból Mózeshez? Mit mondott akkor a Magasságbeli? „Én vagyok Ábrahám Istene, Izsák Istene, Jákob Istene.” Nem mondta: „Én voltam”, megértetve velük, hogy Ábrahám, Izsák és Jákob voltak, de többé nem léteznek. Azt mondta: „Én vagyok.” Mert Ábrahám, Izsák és Jákob vannak. Halhatatlanok. Mint minden ember a halhatatlan részében egészen addig, míg az idő tart, és utána, a feltámadt testtel az örökkévalóságon keresztül. Léteznek, mint létezik Mózes, a próféták, az igazak, s mint, szerencsétlenségére, Káin és a vízözönbeliek és a Szodoma-beliek, és mindazok, akik halálos bűnben haltak meg. Isten nem a holtak Istene, hanem az élőké.
– Te is meg fogsz halni, és utána élni fogsz? – kísértik. Már belefáradtak abba, hogy szelídek legyenek. Oly nagy a gyűlöletük, hogy nem tudják visszatartani.
– Én az Élő vagyok, és az én testem nem fogja megismerni a bomlást. A
szövetségszekrényt elvitték, és a jelenlegit el fogják vinni úgy is, mint jelképet. A
Tabernákulumtól megfosztottak bennünket, és szét fogják rombolni. De isten igazi Templomát nem lehet elvinni és lerombolni. Amikor ellenfelei azt hiszik, hogy megtették ezt, akkor jön el az óra, amely állandósul az igazi Jeruzsálemben, az Ő teljes dicsőségére. Isten veletek!
És gyorsan az Izraeliták udvara felé megy, mert az ezüstkürtök az esti áldozatra hívnak.

Forrás: Valtorta Mária-Evangéliumok