Tegyétek meg kötelességteket!

Még alig pirkad. Jézus ott áll Dorás tönkrement gyümölcsösében. Kipusztult vagy pusztulófélben lévő fák sorozata, amelyek közül sokakat már kivágtak vagy kiszakítottak a földből. Körülötte ott vannak Dorás és Johanána béresei és az apostolok. Részben állnak, részben a kidöntött fatörzseken ülnek.
Jézus beszélni kezd:
-- Új nap és új indulás. Nemcsak én indulok útnak. Ti is elindultok, ha nem is testileg, de erkölcsileg, mivel egy másik gazdához kerültök. Csatlakozzatok tehát a többi jó és vallásos béreshez, és alkossatok egy családot, amelyben beszélgetést folytathattok Istenről és az Ő Igéjéről anélkül, hogy fortélyokhoz kellene folyamodnotok. Támogassátok egymást a hitben, segítsetek egymásnak, legyetek egymással elnézők egyéni hibáitokban, legyetek egymás épülésére!
Ez a szeretet. És hogy a szeretetben van az üdvösség, azt -- noha különböző felfogás szerint -- apostolaimtól is hallottátok tegnap este. Simon Péter egyszerű, jóságos szavakkal tárta elétek, hogyan tudja a szeretet a nehézkes emberi természetet természetfelettivé változtatni, és egy olyan egyénből, aki a szeretet híján romlottá és megrontóvá válhat, mint a levágott, de meg nem sütött állat, vagy legalábbis hasznavehetetlenné, mind a fadarab, amely elkorhad a vízben és arra sem való, hogy tüzet rakjanak vele, hogyan lehet olyan embert formálni, aki már Isten légkörében él, és ezáltal olyan lényt, aki kiszabadul a romlásból, és hasznára válik felebarátjának. Mert higgyétek el, fiaim, a világmindenség nagy ereje a Szeretet. Én soha nem fáradok bele ennek hangoztatásába: a föld minden sorscsapása a szeretetlenségből fakad. Kezdve a haláltól és a betegségektôl, amelyek abból származtak, hogy Ádám és Éva nem viseltettek szeretettel a Fölséges Úr iránt.
 

Mert a szeretet engedelmesség. Aki nem engedelmeskedik, az lázadó. Aki lázadó, nem szereti azt, aki ellen lázad. De a többi szerencsétlenség is, amelyek mindenkit vagy csak egyeseket érintenek, mint a háborúk, vagy az egy vagy több család között támadt viszály
okozta pusztulás, miből erednek? Az önzésből, ami szeretetlenség. És a családok tönkremenésével, együtt jár a javak pusztulása is, Isten büntetése folytán. Mert Isten előbb-utóbb lesújt arra, aki szeretet nélkül él. Tudom, hogy itt az a szóbeszéd járja -- és emiatt egyesek gyűlölnek engem, mások pedig félelemmel teli szívvel néznek rám, vagy
segítségül hívnak, hogy újból büntessek, vagy eltűrnek engem, a büntetéstől való félelemből -- tudom, hogy itt az a szóbeszéd járja, hogy az én tekintetem tette átkozottá ezeket a földeket. Nem az én tekintetem, hanem egy igazságtalan, kegyetlen ember megbüntetett önzése. Ha az én tekintetem mindazok földjeit felperzselné, akik gyűlölnek engem, bizony kevés zöld hely maradna Palesztinában! És sohasem torolom meg az engem ért sértéseket, hanem átadom az Atyának azokat, akik makacsul megmaradnak a felebaráttal szemben tanúsított önzés bűnében, és szentségtörően gúnyolják a Törvény előírását, és minél inkább meg akarják győzni őket szavakkal -- olyan
szavakkal, amelyek rá tudnák hangolni őket a szeretetre -- annál kegyetlenebbekké válnak. Én mindig kész vagyok fölemelni kezemet, hogy ezt mondjam annak, aki megbánja bűnét: ,,Feloldozlak téged. Menj békében!'' A Szeretetet azonban nem bántom meg azzal, hogy egyetértek a javíthatatlan keménységgel. Ez álljon mindig előttetek, hogy helyes megvilágításban lássátok a dolgokat, és megcáfoljátok a szóbeszédeket,
amelyek -- származzanak bár tiszteletből vagy haragos félelemből -- mindig különböznek az igazságtól.

Ti most más gazdához kerültök, de nem hagyjátok el ezeket a földeket, amelyek megművelése -- amilyen állapotban vannak -- őrültségnek látszik. Mégis azt mondom nektek: ezeken is tegyétek meg kötelességteket! Mostanáig az embertelen büntetéstől való félelemből tettétek meg. Most is tegyétek meg, noha tudjátok, hogy nem úgy fognak
veletek bánni, mint eddig. Sőt, azt mondom nektek: minél emberségesebben bánnak veletek, annál derűsebb igyekezettel dolgozzatok, hogy -- munkátokkal -- emberséget tanúsítsatok az iránt, aki emberségesen bánik veletek. Mert ha igaz, hogy a gazdáknak
kötelességük emberségeseknek lenniük alkalmazottjaikhoz, ugyanígy igaz az is, hogy a szolgáknak kötelességük, hogy jók legyenek gazdáikhoz. A gazdák ne felejtsék el, hogy mindnyájan egy tőről sarjadunk, és hogy minden ember mezítelenül születik, és egyformán meghal, rothadó hullává válva, a szegény ugyanúgy, mint a gazdag, a vagyon sem annak műve, akinek tulajdona, hanem azoké, akik fölhalmozták részére becsületesen
vagy becstelenséggel, és nem szabad ezzel a gazdagsággal dicsekedni vagy vele másokat elnyomni, hanem jót kell tenni vele másoknak is úgy, hogy szeretettel, tapintattal és igazságosan használja fel az ember, hogy szigorúság nélkül tekintsen rá az igazi Gazda, akit nem lehet megvenni és megszédíteni ékszerekkel és aranytalentumokkal, de akit
barátunkká tehetünk jócselekedeteinkkel.
 

Tegyétek meg, egyszerűen és jóakarattal, Isten akaratát, aki ilyen egyszerű körülmények között akar látni titeket. Ti ismeritek a dúsgazdagról szóló példabeszédet. Látjátok, hogy az égben nem az arany, hanem az erény kap jutalmat. Az erény és az Isten akaratához való igazodás teszi Istent az ember barátjává. Tudom, nagyon nehezen képes valaki meglátni Istent az emberek művein keresztül. A jó ember műveiben könnyű meglátni Őt. A rossz emberében nehéz, mert a lelket arra a gondolatra indíthatja, hogy Isten nem jó. Ti azonban küzdjétek le a gonoszságot, amelyet a Sátántól megkísértett embertől kaptok, és ezen a korláton túl, amely annyi könnyetekbe kerül, meg kell látnotok a szenvedésben rejlő igazságot és szépséget. A szenvedés a Gonosztól ered. Isten azonban nem akarja megszüntetni a Gonosz hatalmát, ami létezik, de kényszeríti arra, hogy mérgéből örök életet adó orvosságot vonjon ki, és bizonyságot tegyen Isten gyermekeinek lelki aranyáról. Mert a szenvedés marása olyan ellenszereket olt be a jókba, amelye egyre lelkibbé téve őket, hozzájárulnak megszentelődésükhöz. Ti tehát legyetek jók, tisztelettudók, engedelmesek! Ne mondjatok ítéletet gazdáitokról. Majd Isten ítéli meg őket. Azt szeretném, hogy az is, aki parancsol nektek, igaz emberré váljék, hogy könnyebbé tegye utatokat, és őt is elsegítse az örök életre. De ne feledjétek, hogy minél kínosabb a teljesítendő kötelesség, annál nagyobb az érdem Isten szemében. Ne igyekezzetek becsapni gazdátokat! A csalással szerzett pénz vagy termény nem tesz gazdaggá, és nem lakat jól. Tiszta legyen a kezetek, ajkatok és szívetek! Akkor megülhetitek szombatjaitokat és előírt ünnepeiteket Istennek tetsző módon akkor is, ha a röghöz lesztek szegezve.
 

Bizony, nagyobb értékű lesz fáradozástok, mint azok képmutató imája, akik azért mennek eleget tenni az előírásnak, hogy dicséretet kapjanak érte a világtól, holott valójában megszegik az előírást, mert nem engedelmeskednek a Törvénynek, amely kimondja, hogy engedelmeskedjetek ti és mindazok, akik házadhoz tartoznak, a szombati előírásnak és
Izrael nagy ünnepei előírásának. Mert az imádkozás nem a szavakban áll, hanem az érzelemben. És ha szívetek szentül szereti Istent, minden körülményben, szívetek jobban elvégzi a szombati és ünnepi szertartásokat, mint azok, akik titeket ebben megakadályoznak. Megáldalak, és elhagylak titeket, mert kél a nap, és el akarok érkezni a dombokhoz, mielőtt túl nagy lenne a hőség. Hamarosan viszontlátjuk egymást, mert nincs messze az ősz. Békesség legyen mindnyájatokkal, Johanána új és régi szolgái, és ez a béke tegye nyugodttá szíveteket!
 

Jézus elindul, elhaladva a béresek között, egyenként megáldva őket. Az egyik hatalmas, kiszáradt almafa mögött, félig elbújva, áll egy ember. De, amikor Jézus tovább akar menni, úgy téve, mintha nem látná, az ember előlép, és így szól:
-- Johanána intézője vagyok. Ő ezt mondta: ,,Ha jön Izrael Rabbija, hagyd, hogy földjeimen tartózkodjék, és engedd, hogy beszéljen a szolgákhoz. Jobban fognak dolgozni, mert Ő csak jót tanít.'' Tegnap pedig, azzal a hírrel együtt, hogy mától fogva ezek (és Dorás szolgáira mutat) velem vannak, ezek a földek pedig Johanána tulajdonába kerülnek, ezt írta nekem: ,,Ha jön a Rabbi, hallgasd meg, mit mond, és ahhoz tartsd magadat! Nehogy csapás sújtson minket! Halmozd el tiszteleted jeleivel, hátha visszavonja az átkot a földekről.'' Mert tudd meg, hogy Johanána ezeket sértett hiúságból vette meg. De azt hiszem, már meg is bánta. Már az is nagy dolog lesz, ha legelőket tudunk belőlük csinálni...
-- Hallottál engem beszélni?
-- Igen, Mester.
-- Akkor tudjátok, mihez tartsátok magatokat, te és gazdád, hogy áldást nyerjetek Istentől. Közöld ezt gazdáddal! A magad részéről pedig mérsékeld az ő parancsait, te, aki tudod, mit jelent a gyakorlatban a földművesek fáradozása. Téged kedvel a gazdád. De inkább jóindulatát és állásodat veszítsd el, mint lelkedet! Isten veled!
-- De meg kell tisztelnem téged.
-- Nem vagyok bálvány. Nincs szükségem érdekből kimutatott tiszteletadásokra ahhoz, hogy kifejezd tiszteletedet. Lelkeddel tisztelj meg úgy, hogy gyakorlatra váltod, amit hallottál, és akkor egyszerre szolgálod Istent és gazdádat.
Ezzel Jézus -- tanítványaitól és az asszonyoktól, majd az összes bérestől követve -- keresztülvág a földeken, és rátér a dombokhoz vezető útra, még egyszer üdvözölve mindenkit.

Forrás: Valtorta Mária-Jézus, a szegények barátja