Legyetek tiszták!

Jézus Betszaidánál tanítja a népet, egy bárkában állva. Az emberek félkör alakban ülnek, s ott van közöttük Máté is. Jézusnak ez a beszéde Máté végső megtérését készíti elő. A beszéd nemrég kezdődhetett, s Jézus ezt mondja:
  --... és itt látlak titeket is Kafarnaumból, akik szerettek engem, akik követtetek engem, nem törődve az üzletetekkel és kényelmetekkel, csakhogy hallhassátok annak szavait, aki tanít titeket. Tudom azt is, hogy üzletetek elhanyagolásán kívül, ami káros pénztárcátoknak, emiatt ki is nevethetnek titeket, és kárt szenvedhettek miatta társadalmi életetekben is. Tudom, hogy Simon, Illés, Úriás és Joakim ellenem vannak. Ma csak ellenkeznek velem, holnap ellenségeimmé válnak. És megmondom nektek, mert nem akarok senkit se becsapni, és azért titeket sem, hűséges barátaim, hogy Kafarnaum hatalmasai minden eszközt fel fognak használni, hogy ártsanak nekem, legyőzzenek, elszigeteljenek... Gyanúsításokkal, fenyegetésekkel, kinevetéssel és rágalmakkal igyekeznek elérni ezt. Közös ellenségünk mindent fel fog használni, hogy elszakítsa a lelkeket Krisztustól, és saját zsákmányává tegye őket. Mondom nektek: aki kitart, az üdvözülni fog, de azt is megmondom:
aki jobban szereti életét és jólétét, mint az örök üdvösséget, az szabadon elmehet, elhagyhat, és a kis élettel és múló jóléttel foglalkozhat. Én nem tartok vissza senkit sem!
 Az ember szabad lény. Én azért jöttem, hogy még szabadabbá tegyem. Meg akarom szabadítani a bűntől, lelke javát kívánva. És megszabadítom a torz vallás bilincseitől, amely vallás elnyomja, megfojtja Isten igazi szavait a szavak és parancsok áradatával, amit hozzáadnak. Azért jöttem, hogy megrostáljam a lelkiismereteket. Én összegyűjtöm gabonámat és kicsépelem az áldozat tanításával, és megrostálom saját akaratának rostájával. A pelyva, a cirok, a bükköny és a konkoly elrepül, mert könnyebb és hasztalan, és amikor a földre esik, megeszik a madarak. Az én magtáramba csak a válogatott, tiszta, jó búza kerül be. A búza jelképezi a szenteket. 

A Sátán századok óta kihívta az Örökkévalót. Kevélyen, az ember fölött aratott első győzelme miatt, azt mondta Istennek: ,,A te teremtényeid örökre az enyéim lesznek! Semmi, sem a büntetés, sem a Törvény, amit nekik akarsz adni, nem képesíti majd őket arra, hogy elnyerjék az eget. Ez a te tartózkodóhelyed, amelyből engem kivetettél engem, aki teremtményeid között az egyetlen értelmes lény vagyok, üres marad, hasztalan, szomorú, mint minden hasztalan dolog.'' És az Örökkévaló azt mondta az Átkozottnak: ,,Ezt egyelőre még meg tudod tenni addig, míg csak a te mérged van hatással az emberre. De el fogom küldeni Igémet, és az Ő szava közömbösíteni fogja a te mérgedet, meggyógyítja a szíveket, kigyógyítja őket abból az esztelenségből, amivel te megszálltad őket, és ők visszatérnek hozzám. Amint az eltévelyedett juhok ismét megtalálják a pásztort, ők is visszatérnek
majd az én aklomba, és az ég benépesedik. Az ő számukra alkottam azt. És te csikorgatni fogod rettenetes fogaidat, tehetetlen dühödben, ott a te rettenetes birodalmadban, fogolyként és átkozottként. És az angyalok bezárnak téged Isten sziklájával, amelyet lepecsételnek. Sötétség és gyűlölet lesz veled és a tieiddel, míg világosság és szeretet, ének és boldogság és végtelen, örök és fenséges szabadság lesz az enyéimmel.''

És a Mammon, megvető kacagással megesküdött:
,,Megesküszöm Gyehennámra, hogy amikor eljön az ideje, eljövök. Mindenütt jelen leszek azok mellett, akiknek hirdetik evangéliumodat, és majd meglátjuk, hogy ki lesz a győztes, én vagy te!'' Igen, a Sátán tőrbe csal titeket, hogy megrostáljon. És én is megkörnyékezlek titeket, hogy megrostáljalak. Ketten küzdünk értetek: én és ő. Ti a középen vagytok. A Szeretet párbaja a Gyűlölettel, a Bölcsességé a Tudatlansággal, a Jóságé a Gonoszsággal, értetek és körülöttetek folyik. Én elég vagyok ahhoz, hogy felfogjam a nektek szánt gonosz csapásokat. A sátáni fegyverek közé és közétek állok, és helyettetek elfogadom a sebeket, mert szeretlek titeket. De a titeket belülről érő csapásokat nektek kell felfognotok akaratotokkal, felém futva, az én utamon járva, amely az Igazság és az Élet. Aki nem akarja elérni az eget, az nem fogja elérni. Aki nem alkalmas arra, hogy a Krisztus tanítványa legyen, az, könnyű pelyva lesz, amelyet magával visz a világ szele. Aki Krisztus ellensége, az, káros mag, amely újra kinő a sátáni országban. 

Én tudom, miért jöttetek ide Kafarnaumból. Az én lelkiismeretem tiszta attól a bűntől, amellyel vádoltok. Nem létező bűnről beszélnek az emberek hátam mögött. Azt sugallják nektek, hogy aki engem hallgat és követ, az bűntársam. Azért nem félek attól, hogy nyilvánvalóvá tegyem indítóokaikat ezek előtt a betszaidaiak előtt. Közöttetek, betszaidai polgárok, vannak olyan öregek, akik, különféle okokból, nem felejtették el Korozain Szépét. Vannak férfiak, akik vétkeztek vele, és vannak asszonyok, akik miatta sírtak. Sírtak, és -- ó, akkor még nem jöttem el, hogy mondjam: ,,Szeressétek azokat, akik ártanak nektek!'' - - sírtak, és utána ujjongtak, amikor megtudták, hogy rothadás marja őt, amely áthatolt tisztátalan bensejéből pompás külsejére, és ami jelképe volt annak a sokkal súlyosabb leprának, ami házasságtörő, gyilkos és kéjenc lelkét marta. Házasságtörő volt hetvenszer hétszer, minden férfivel, akinek erre pénze volt. Gyilkos volt hetvenszer hétszer, amikor fattyakat fogant. Kéjnő volt romlottsága miatt, nem pedig szükségből. 

Ó, megértelek titeket, elárult feleségek! Megértem örvendezésteket, amikor azt mondták nektek: ,,A Szép teste bűzösebb és rothadtabb, mint azé a dögé, amelyik főútvonalatok árkában fekszik, a hollók és férgek zsákmányaként.'' De én azt mondom nektek: tudjatok megbocsátani! Isten állt bosszút helyettetek, és utána Isten megbocsátott. Azért ti is bocsássatok meg! Én a ti nevetekben is megbocsátottam neki, mert tudom, hogy ti jók vagytok, Betszaida asszonyai, akik azzal a kiáltással
üdvözöltetek engem: ,,Áldott az Isten Báránya! Áldott, ki az Úr nevében jön!'' Ha Bárány vagyok, és annak ismertek, ha közétek jövök, én, a Bárány, akkor nektek mindnyájatoknak szelíd juhokká kell válnotok, azoknak is, akiket egy, ma már távoli fájdalom a házastárs hűtlensége miatt, vadállatokhoz hasonlóvá tett, akik fészküket védik. Nem maradhatnék köztetek, én, a Bárány, ha ti tigrisek és hiénák lennétek!
 Az, aki Isten legszentebb nevében jön, hogy összegyűjtse az igazakat és a bűnösöket, és az égbe vigye őket, elment a bűnbánó nőhöz is, és azt mondta neki: ,,Tisztulj meg! Menj, és engesztelj!'' Ezt tettem szombaton. És ezért vádolnak engem. Hivatalosan vádolnak. A második vád az, hogy megközelítettem egy kéjnőt. Valakit, aki kéjnő volt. Most nem volt más, csak egy, bűneit sirató lélek.
 

Rendben van, azt mondom: ezt tettem, és ezt fogom tenni! Hozzátok ide nekem a Könyvet, kutassatok benne, tanulmányozzátok, hatoljatok mélyére! Találjatok benne, ha sikerül nektek, egy pontot, ahol meg van tiltva az orvosnak, hogy meggyógyítson egy beteget, egy levitának, hogy az oltár körül dolgozzék, egy papnak, hogy meghallgasson egy hívőt, pusztán azért, mert szombat van. Ha találtok ilyen helyet, mutassátok meg nekem, és akkor én mellemet verve fogom mondani: ,,Uram, vétettem színed előtt és az emberek előtt. Nem vagyok méltó bocsánatodra. De ha te irgalmas akarsz lenni szolgád iránt, áldani foglak utolsó leheletemig!'' Mert ez a lélek beteg volt. És a betegeknek szükségük van az orvosra. Megszentségtelenített oltár volt, és szüksége volt egy levitára, hogy az megtisztítsa. Egy hívő volt, aki azért ment az igaz Isten Templomába, hogy sírjon, és szüksége volt egy papra, aki bevezesse őt oda. Igazán mondom nektek, hogy én vagyok az Orvos, a
Levita, a Pap. Igazán mondom nektek, ha én nem teszem meg kötelességemet, hanem elvesztek akár csak egy lelket is, aki törekedett az üdvösségre, isteni Atyám számon kéri azt tőlem, és megbüntet majd engem az elveszett lélekért.
 Íme az én bűnöm, Kafarnaum hatalmasai szerint! Megvárhattam volna a szombat után következő napot, és akkor tehettem volna. Igen. De miért várni még huszonnégy órát arra, hogy visszahelyezzek Isten békéjébe egy bűnbánó szívet? Abban a szívben megvolt az igazi alázatosság, a tökéletes bánat. Én olvastam szívében. A lepra még ott volt testén. De szíve már meggyógyult az éveken keresztül tartó bűnbánat, a sírás, és az engesztelés balzsama által. Nem volt másra szüksége ahhoz, hogy Istenhez közelítsen anélkül, hogy ez a lélek meg ne fertőzze az Istent körülvevő szent dicsfényt, csak arra, hogy én újra felszenteljem. Megtettem. Kijött a tóból, testében is megtisztulva. De még tisztább
volt a szíve. 

Mily sokan, ó, mily sokan léptek be a Jordán vizébe, engedelmeskedve az Előfutár parancsának, anélkül, hogy oly tisztán jöttek volna ki abból, mint ő! Mert az ő keresztségük nem volt önkéntes, szívből jövő, őszinte, egy olyan léleké, aki fel akart készülni jövetelemre. Csak egy külsőség, hogy tökéletesnek lássák őket. Azért kétszínűség és kevélység volt. Két bűn, amely növelte a szívükben levő bűnök tömegét. János keresztsége csak egy jelkép. Azt akarja mondani: ,,Tisztuljatok meg a kevélységtől, megalázva és bűnöseknek mondva magatokat! Tisztuljatok meg a bujaságtól, lemosva magatokról annak sarát'' De akaratotok által a lélek keresztelkedik meg, hogy megtisztuljon Isten lakodalmára. Nincs oly nagy bűn, amelyet ne lehetne lemosni, először a bűnbánattal, utána a kegyelemmel, végül az Üdvözítővel. Nincs oly nagy bűnös, aki ne tudná felemelni megtört arcát, és rá ne tudna mosolyogni a megváltás reményére! Elég, hogy teljesen lemondjon a bűnről, hősiesen ellenálljon a kísértésnek, és őszintén akarjon újjászületni.
 Most egy olyan igazságot mondok nektek, amit ellenségeim káromlásnak ítélnek. De ti barátaim vagytok. Különösképpen hozzátok beszélek, már kiválasztott tanítványaimhoz, és utána mindnyájatokhoz, akik hallgattok engem. Mondom nektek: az angyalok, a tiszta és tökéletes szellemek, akik a Szentháromság fényében élnek és örvendeznek, az ő tökéletességükben elismerik, hogy egy dologban alattatok maradnak, emberek, akik távol vagytok az égtől. Lemaradnak tőletek abban, hogy nem képesek feláldozni magukat, nem tudnak szenvedni, hogy közreműködjenek az ember megváltásában. Mit szóltok ehhez? Isten nem egy angyalának mondta: ,,Légy az emberiség megváltója!'' Hanem vette Fiát. A Fiú áldozatának értéke felbecsülhetetlen, és az Ő hatalma végtelen. Az Atya tudja ezt. Mégis atyai jósága oly nagy, hogy nem tesz különbséget szeretett Fia és hatalmának fiai között. Tudja azonban, hogy valami még hiányzik az érdemek teljességéből, amikor szembehelyezi azokat a bűnök tömegével, amelyet az emberiség óráról órára felhalmoz.
 

Nem angyalainak mondja: ,,Szenvedjetek, hogy kövessétek Krisztust!'', hanem nektek, embereknek mondja: ,,Szenvedjetek, áldozzátok fel magatokat, legyetek hasonlókká az én Bárányomhoz! Legyetek társmegváltók...'' Ó, íme: én látom az angyalok seregeit, akik egy pillanatig abbahagyják elragadtatott imádásukat a Háromság körül, letérdelnek, arcukkal a föld felé hajolva, és azt mondják: ,,Ti áldottak, akik szenvedhettek Krisztussal, a mi és a ti örök Istenetekkel!''
 Sokan nem fogják még fel ennek nagyszerűségét. Túlságosan magas az ember számára. De amikor feláldozzák az Áldozatot, amikor az örök Búza feltámad, hogy többé sose haljon meg, miután levágták, kicsépelték, kifosztották és eltemették a föld méhébe, akkor eljön a leglelkiesebb Megvilágító, és megvilágítja a szellemeket, azokat is, akik a leghátramaradottabbak, de akik hűségesek maradtak a Megváltó Krisztushoz, akkor felfogjátok, hogy nem káromlás, amit mondtam, hanem az ember legmagasabb méltóságát jelentettem be nektek: azt, hogy társmegváltó, még akkor is, ha előzőleg csak egy bűnös volt. Közben készüljetek fel erre a szív és a szándék tisztaságával! Minél tisztábbak lesztek, annál jobban megértitek majd. Mert a tisztátalanság, bármiféle legyen is, mindig füst, amely elködösít és elnehezíti az értelmet és megnehezíti a látást. Legyetek tiszták! Kezdjétek azzal, hogy tiszták lesztek a testben, hogy tovább haladjatok a lélek tisztasága felé. Kezdjétek az öt érzékkel, hogy tovább haladjatok a hét szenvedély felé. Kezdjétek a szemmel: azzal az érzékkel, amely a király, és amely megnyitja az utat a leggyötrőbb és legteljesebb éhség felé. A szem látja a nő testét, és megkívánja a testet. A szem látja a gazdagok gazdagságát, és megkívánja
az aranyat. A szem látja az uralkodók hatalmát, és megkívánja a hatalmat. Legyen szemetek nyugodt, tisztességes, erkölcsös, tiszta, és vágyaitok is nyugodtak, becsületesek, erkölcsösek és tiszták lesznek.
Minél tisztább lesz szemetek, annál tisztább lesz szívetek. (Vö. Mt 6,22-23, Lk 11,34-35.) Őrködjetek szemetek felett, amely mohón felfedezi a kísértő almákat. Legyetek tiszták szemetek használatában,
ha tiszták akartok lenni testetekben. Ha testben tiszták lesztek, akkor tiszták lesztek a gazdagságot és a hatalomvágyat illetőleg is. Minden tisztaságnak a birtokában lesztek, és Isten barátaivá váltok.
 

Ne féljetek attól, hogy kigúnyolnak titeket tisztaságtok miatt. Csak attól féljetek, hogy Isten ellenségei legyetek. Egy napon ezt hallottam: ,,Kigúnyol a világ, mint hazugot és házasságra képtelent, ha látja, hogy nem vágyakozol a nők után.'' Igazán mondom nektek, hogy Isten azért rendelte el a házasságot, hogy felemeljen titeket az Ő követőivé a nemzésben és az Ő segítőivé az ég benépesítésében: De van egy sokkal magasabb állapot, amely előtt meghajolnak az angyalok, akik
látják annak magasztosságát, de nem képesek azt követni. Egy állapot, amely tökéletes, amikor a születéstől a halálig tart, de amely nincs elzárva azok elől sem, akik többé nem szüzek, de akik lemondanak férfi vagy női termékenységükről, lemondanak testi nemzőképességükről, hogy csak lélekben váljanak termékenyekké és nemzőképessé. Ez olyan lemondás a házasságról, amely nélkülözi a természetes tökéletlenséget, s nem elszenvedett vagy önkéntes öncsonkításból ered. Ez a házasságról való lemondás nem akadálya annak, hogy az oltárhoz közeledjenek, sőt az eljövendő századokban ezek fogják szolgálni és körülvenni az oltárt. (Vö. Lev 21,16-24; Mt 19,10-22; 1 Kor. 7,1.7-8. 32-34.) Ez magasabb rendű állapot: azoké, akik akaratukkal egyedül Istenhez tartoznak, és
az Ő számára tisztán őrzik meg szívüket és testüket, azért, hogy az örökkévalóságon keresztül ragyogjanak a Bárány szeretett tisztaságában.''
 Beszéltem a néphez és a nép közül kiválasztottakhoz. Most megáldalak mindnyájatokat: a jókat jutalmul, a bűnösöket pedig azért, hogy bátorságot öntsek beléjük, hogy eljöjjenek Ahhoz, aki azért jött, hogy megbocsásson. Béke legyen mindnyájatokkal! Jézus kiszáll a bárkából és keresztülhalad a tömegen. Mikor Mátéhoz ér, megáll, és mintha mindenkit megáldana, ismét áldást ad, ránéz Mátéra, és utána folytatja útját, és bemegy egy házba.

Forrás: Valtorta Mária- A Keresztelő és a tíz apostol