Lázár feltámasztása 2. rész

Jézus következő látogatását Betániában lásd: Mg 60-63.

A templomszentelés ünnepe előtt Jézus ismét felkeresi Lázárt: Mg 64-65.

Lázár haldoklásának és halálának leírását lásd: Mg 64-85.

Lázár feltámasztását lásd E 2:62-75 és Mg 86-87.

A feltámasztás leírásának folytatása:

Miután Lázár kijelenti, hogy most békét érez, Jézus buzdítja:

– Akkor, mivel a béke irgalmassá tesz, bocsáss meg a nép vezetőinek is, akik engem

üldöznek. Mert azt akartad mondani, hogy mindent meg tudsz bocsátani, csak azt nem, amit ellenem tesznek.

– Így van, Mester.

– Nem, Lázár. Én megbocsátok nekik. Neked is meg kell bocsátanod nekik, ha hasonló

akarsz lenni hozzám!

– Ó, hozzád hasonló! Erre nem vagyok képes. Én csak egy egyszerű ember vagyok!

– Az ember ott maradt, lent. Az ember! A te lelked... Tudod-e, mi történik, amikor egy

ember meghal?...

– Nem, Uram. Nem emlékszem semmire sem abból, ami történt – szakítja félbe őt hevesen Lázár.

Jézus mosolyogva válaszol:

– Nem a te személyes tudásodról, a te egyéni tapasztalatodról beszélek, hanem arról, amit

mindenki tud, hogy mi történik, amikor meghal valaki.

– Ah! A személyes ítélet. Tudom. Hiszem. A lélek megjelenik Isten előtt, és Isten megítéli őt.

– Így van, És Isten ítélete igazságos és sérthetetlen. És végtelen értékű. Ha a megítélt

lélek halálos bűnben van, kárhozott lélekké válik. Ha enyhén bűnös, a tisztítóhelyre küldik.

Ha igaz lélek, a limbus békéjébe megy, és ott vár arra, hogy én megnyissam az ég kapuit. Én visszahívtam lelkedet, miután Isten már megítélte azt. Ha elkárhoztál volna, nem tudtalak volna visszahívni az életbe, mert ezzel megsemmisítettem volna Atyám ítéletét. A

kárhozottak számára nincs többé változás. Örökre el vannak ítélve. Tehát te azok közé

tartoztál, akik nem kárhoztak el. Azaz vagy a boldogok közé, vagy azok közé, akik boldogok lesznek a tisztulás után. De fontold meg, barátom. Az őszinte bűnbánat megtisztíthatja az embert, míg emberként él, testben és lélekben. Számunkra, zsidók számára megtisztulást jelent a vízkeresztség jelképes szertartása, amelyet bűnbánó lélekkel vesz fel valaki, hogy megtisztuljon a világban és a test által magára vont szennytől.

Még valóságosabb, tökéletesebb, sokkal tökéletesebb a testtől megszabadult lélek bűnbánata. Ő már tudja, ki az Isten. Világosan látja bűneinek súlyosságát. Látja annak az örömnek a nagyságát, amelytől jelenleg éveken vagy évszázadokon keresztül meg van fosztva. A limbusban élők örömét, amely hamarosan Isten birtoklásának örömévé válik. Milyen lesz a tökéletes bűnbánat, a tökéletes szeretet, az Isten szeretete által kigyúlt lángok fürdőjében elért kétszeres, háromszoros tisztulás, amely megfosztja a lelkeket minden tisztátalanságuktól! Úgy jönnek ki belőle, mint a szeráfok, oly koronával, amellyel még a szeráfok sem rendelkeznek: amelyet földi vértanúságukkal és földöntúli szeretetükkel nyertek el, amely által szembeszálltak a bűnökkel. Milyen lesz ez? Mondd meg hát barátom!

– De... nem tudom... tökéletes lesz. Helyesebben... újjáteremtés.

– Íme a helyes szót használtad. A lélek mintegy újjáteremtve jön ki belőle. A lélek, hasonlóvá válik egy kisded lelkéhez. Új. Nincs többé semmi a múltból Emberi múltjából. Amikor lehull az eredeti bűn, a lélek többé már nem lesz szennyes, a szennynek még árnyéka sem lesz rajta, újjá lesz teremtve és méltó lesz a mennyországra. Én visszahívtam a te lelkedet, amely már újjá lett teremtve a jóakarat által, a szenvedés és halál révén nyújtott engeszteléssel, a te tökéletes bánatoddal és tökéletes szereteteddel, amelyet elértél a halál után. A te lelked azért teljesen ártatlan, mint egy néhány órája született gyermeké. És ha egy gyermek újszülött kisded vagy, akkor miért akarod magadra ölteni a felnőtt súlyos ruháit? A kisdedeknek szárnyuk van, nem láncaik. Lelkük vidám. Ők könnyen utánoznak engem, mert még nincs semmiféle egyéniségük. Úgy tesznek, mint én, mert szűzi lelkükbe minden zavar nélkül belenyomódhat az én alakom és tanításom. 

Lelkük nélkülözi az emberi emlékeket, sértéseket, előítéleteket. Nincs bennük semmi. És ott lehetek én, tökéletesen, teljesen, mint ahogy az égben vagyok. Te olyan vagy, mint egy újjászületett, mert öreg testedben új a mozgatóerő. A múlt nélkül, tiszta, nyoma sincs annak, ami volt. Te azért tértél vissza, hogy szolgálj engem. Egyedül csak ezért. Olyannak kell lenned, amilyen én vagyok, mindenki másnál jobban. Nézz engem! Jól nézz meg engem! Tükröződjél vissza bennem, tükrözz vissza engem magadban! Két tükörként, amelyek visszatükrözik annak alakját, akit szeretnek. Te férfi vagy és gyermek vagy. Korodnál fogva férfi vagy, szíved tisztaságát tekintve gyermek vagy. Előnyben vagy a gyermekekkel szemben azáltal, hogy már ismered a Jót és a Rosszat, megtanultad már a Jót választani, még a szeretet lángjaiban való megkeresztelkedésed előtt. Íme, azt mondom neked, tisztalelkű férfinek: „Légy tökéletes, mint a mennyei Atya tökéletes, és mint én vagyok!” Légy tökéletes, azaz légy hasonló hozzám, aki téged annyira szerettelek, hogy az élet és halál, az ég és föld minden törvényével szemben visszahoztalak téged a földre, hogy Istent szolgáld, és igazi barátom legyél, és az égben boldog, nagyon boldog legyél. Mindenkinek mondom: „Legyetek tökéletesek!” És ők, a többségük, nem rendelkezik azzal a szívvel, amellyel te rendelkeztél, te, ki méltó voltál a csodára, méltó arra, hogy megdicsőítsed Istent az Ő Fiában. És ők nem is tartoznak olyan nagy szeretettel Istennek, mint te. Mondhatom, kívánhatom ezt tőled. És mindenekelőtt azt

kívánom, hogy ne haragudj azokra, akik megbántottak téged, és megbántanak engem.

Bocsáss meg, bocsáss meg, Lázár! Elmerültél a szeretet által meggyújtott lángokban.

Szeretetnek kell lenned, hogy ne ismerj többé mást, csak Isten ölelését!

– És így betöltöm a küldetést, amely miatt feltámasztottál engem?

– Így be fogod tölteni.

– Ez elég számomra, Uram. Nincs szükségem arra, hogy többet kérdezzek és tudjak. Az

volt az álmom, hogy téged szolgáljalak. Ha szolgáltalak téged azzal a semmiséggel is, amit a beteg és halott tud tenni, és ha sok mindenben szolgálni tudlak téged meggyógyultan, akkor álmom teljesedik, és nem kérek többet. Légy áldott, Jézus, Uram és Mesterem! És veled legyen áldott Az, aki téged küldött!

– Legyen mindig áldott a Mindenható Úristen!

A ház felé mennek, és időnként megállnak, és megfigyelik a rügyező fákat. Jézus leszakít

néhány virágzó ágat egy mandulafáról.

Mária éppen kijön a házból, és feléjük megy. Hallja, amikor Jézus ezt mondja:

– Látod, Lázár? Ezeknek is azt mondta az Úr: „Jöjjetek ki!” És engedelmeskedtek, hogy

szolgálják az Urat.

– Milyen titok a rügyezés! Lehetetlennek tűnik, hogy a kemény törzsből, vagy a kemény

magból virágszirmok jöjjenek ki, amelyek oly törékenyek és oly gyengéd szálak, és hogy

gyümölcsökké vagy növényekké változzanak át. Tévedés-e, Mester, azt mondani, hogy a

nedű vagy a csíra olyan, mint a növény vagy mag lelke?

– Nem tévedés, mert része annak, ami élteti. Ezekben nem örök, az első napon teremtetett, amikor létrejöttek a növények és a fűszálak. Az emberben örök, Teremtőjére hasonlítva, és minden egyes alkalommal teremtődik, amikor megfogan egy új ember. De általa él az anyag. És azért mondom, hogy az ember csak a lelke által él. Nemcsak itt él. Hanem odaát is. Lelke által él. Mi, zsidók nem alkalmazunk rajzokat a sírokra, mint a pogányok. De ha tennénk, nem élettelen arcot kellene rajzolnunk, nem üres homokórát, vagy a vég más jelképét, hanem a földbe vetett magot, amely kivirágzik és kalászt terem. Mert a test halála szabadítja ki a lelket a kéregből, és gyümölcsözteti Isten virágágyában. A mag. Az élő szikra, amelyet Isten helyezett el a mi porunkba, és amely kalásszá lesz, ha meg tudjuk termékenyíteni a földet, amely befogadja, akaratunkkal és szenvedésünkkel. A mag. A folytatódó élet jelképe. De Maximínusz hív téged...

– Megyek, Mester. Eljöttek a felügyelők. Minden leállt ezekben az utolsó hónapokban.

Most sietnek beszámolni nekem.

– És te előre jóváhagyod beszámolásukat, mert jó úr vagy. És mert ők jó szolgák.

– A jó úrnak jók a szolgái.

– Akkor biztosan én is jó szolgává válok, mert te tökéletes Úr vagy! – És mosolyogva,

fürgén megy el. Annyira más, mint a szegény Lázár, aki évek óta volt.

Mária Jézussal marad. (A folytatást lásd Mg 88-91.)

Forrás: Valtorta Mária- Jézus gazdag barátai