A Keresztelő Ainonban

Kiszabadulása után a Keresztelő a szamariai Ainonban húzódik meg, és ott keresztel. Ezt a Szentírás is említi (Jn 3,22-30) Ott keresi fel őt a kegyetlen Doras farizeus, aki megbetegedett, és akinek birtokát tönkretették a férgek, büntetésként azért, ahogy Jónással bánt. A Keresztelő Jézushoz utasítja őt, aki ebben az időben Lázár egyik tanyáján él és tanít. Doras odamegy, és holtan esik össze, amikor meg akarja átkozni Jézust.
Másnap megérkezik oda a Keresztelő három pásztor tanítványa: Simeon, János és Mátyás. Jézus tanítványa, János, Zebedeus fia veszi őket észre először, amint vizes vödrökkel keresztülmegy az udvaron.
-- Ti itt? Béke veletek! A Mester örömmel lát majd titeket. Jöjjetek, jöjjetek, mielőtt a nép megérkezik! Most olyan sokan jönnek!
-- Mester, itt van három barátod! Nézd! -- mondja János, belépve a konyhába, ahol vidáman ég a tűz.
-- Ó! Béke veletek, barátaim! Mi hozott ide titeket? Baj érte a Keresztelőt?
-- Nem, Mester. Az ő engedélyével jöttünk. Üdvözöl téged, és kér, ajánld Istennek az íjászok által üldözött oroszlánt. Nem ringatja tévhitben magát sorsát illetőleg. De még szabad. És boldog, mert tudja, hogy sokan követnek téged. Azok is, akik először őt követték. Mester... mi is nagyon szeretnénk köztük lenni, de... nem akarjuk elhagyni őt most, amikor üldözik. Megértesz minket... -- mondja Simeon.
 

-- Megáldlak titeket azért, mert ezt teszitek. A Keresztelő minden tiszteletet és szeretetet megérdemel.
-- Igen. Jól mondod. Nagy a Keresztelő, és mind óriásibbá válik. Hasonlít az agávéhoz, amely, amikor közel van végéhez, nagy gyertyatartót alkot hétágú virágaival, és lángol, illatozik. Így ő is. És mindig azt mondja: ,,Csak szeretném még egyszer látni Őt!'' Látni téged. Mi lelkének ezt a vágyát hozzuk eléd anélkül, hogy megmondtuk volna neki. Ő a ,,Bűnbánó'', a ,,Böjtölő''. És emészti őt a szent vágy is, hogy téged lásson és halljon. Én Tóbiás, azaz Mátyás vagyok. De azt
hiszem, hogy a főangyal, aki Tóbiást elkísérte, nem különbözik tőle. Tele van bölcsességgel.
-- Nem mondta senki, hogy én nem láthatom őt... De csak ezért jöttetek? Kellemetlen ebben az időszakban az utazás... Ma jó idő van. De három napja még sok víz állt az úton.
-- Nemcsak ezért. Néhány napja eljött Dórás, a farizeus, hogy megtisztuljon. De a Keresztelő megtagadta tőle a szertartást, azt mondva: ,,Nem ér el a víz oda, ahol vastag a bűn kérge. Csak egyvalaki tud megbocsátani neked: a Messiás.'' És akkor ő azt mondta: ,,Elmegyek hozzá. Meg akarok gyógyulni, és azt gondolom, hogy ez a betegség az ő gonosztette.'' Akkor a Keresztelő úgy kidobta őt, mint ahogy magát a Sátánt dobta volna ki. Miután elment, Dórás találkozott Jánossal, akit ismert abból az időből, amikor az, Jónáshoz járt, aki rokona volt, és azt mondta neki: ,,Én megyek! Mindenki megy! Még Mannaen is, és még a... (azt mondom kéjnők, de ő sokkal piszkosabb kifejezést használt) is oda mennek. 

Lázár tanyája tele van félrevezetett emberekkel. Barátjává leszek, ha most meggyógyít engem, és visszavonja átkát a földekről, amelyeket a vakondokok és a férgek úgy feltúrtak, mint egy hadsereg a háborúban. Megeszik a magvakat, és elrágják a fák gyökereit és a szőlőtőkét, és nem lehet elpusztítani őket semmivel sem. Ha azonban nem vonja vissza átkát, jaj neki!'' Mi erre azt válaszoltuk: ,,Ilyen szívvel mész oda?'' Azt mondta: ,,Ki hisz abban a sátánban? De elvégre is, ha a kéjnőkkel szövetkezik, velem is megteheti.'' Mi el akartunk
jönni hozzád, hogy megmondjuk neked, s eszerint bánhass Dórással.
-- Már megtörtént.
-- Már megtörtént? Ah, igaz! Neki kocsija van és lovai, nekünk csak a lábunk. Mikor jött el?-- Tegnap.
-- És mi történt?
-- Ez: ha Dórás érdekel titeket, elmehettek jeruzsálemi házába, és gyászolhatjátok. Temetésére készülnek.
-- Meghalt?!!
-- Meg. Itt. De ne beszéljünk róla!
-- Igen, Mester... Csak... egy dolgot mondj meg nekünk! Igaz-e az, amit Mannaenről mondott?
-- Igaz. Nem tetszik nektek?
-- Ó, dehogynem! Örülünk neki! Sokat beszéltünk neki rólad Machaerusban! És mit akar az apostol, ha nem azt, hogy Mesterét szeressék? Ezt akarja János, és mi is, vele együtt.
-- Jól beszélsz, Mátyás! Veled van a bölcsesség.
-- És... én nem hittem el. De most találkoztunk vele... Nálunk is volt, téged keresve, a sátoros ünnepek előtt. És azt mondtuk neki:
,,Akit te keresel, nincs itt. De hamarosan Jeruzsálemben lesz a sátoros ünnepeken.'' Azért mondtuk ezt, mert a Keresztelő kijelentette nekünk:
,,Nézzétek ezt a bűnös nőt! Egy szenny kéreg, de belül láng ég, amelyet táplálni kell. Oly erőssé válik, hogy kitör a kéregből, és mindent eléget. Lehull a szenny, és csak a láng marad meg.'' Így mondta. De... igaz az, hogy itt alszik, mint a hatalmas írástudók mondták, akik hozzánk jöttek?
-- Nem. Az intéző egy istállójában alszik, több mint egy mérföldre innen.
-- Pokoli nyelvek! Hallottad? És ők!
-- Hagyjátok, mondjanak csak, amit akarnak! A jók nem az ő szavaiknak hisznek, hanem az én cselekedeteimnek!
 

-- Ezt mondja János is. Néhány napja tanítványai közül némelyek azt mondták neki a mi jelenlétünkben: ,,Rabbi, az, aki veled volt a Jordánnál, és akiről tanúságot tettél, most keresztel. És mindenki hozzá megy. Hívek nélkül maradsz!''
És János ezt válaszolta: ,,Boldogan hallom ezt a hírt! Ti nem tudjátok, mily nagy örömöt okoztok nekem! Tudnotok kell, hogy semmije sem lehet az embernek, ha felülről nem kapja. Ti tanúskodhattok arról, hogy azt mondtam: 'Nem vagyok a Krisztus, hanem az, akit előtte küldtek, hogy előkészítse útját.' Aki igaz ember, nem sajátít ki magának olyan nevet, ami nem illeti meg őt, és ha az emberek dicsérni akarják azzal, hogy azt mondják neki: 'Te az vagy', azaz a Szent, ő kijelenti: 'Nem. Igazán, nem. Én az Ő szolgája vagyok.' És mit akar az, aki szeret, ha nem azt, hogy hasonlítson ahhoz, akit szeret? Csak a jegyes örül jegyesének. A vőfély nem örülhet neki, mert az erkölcstelenség és lopás lenne. De a jegyes barátja, aki közelében áll, és hallja az egész örvendetes lakodalmi beszédet, nagy örömöt érez, ami nagyon hasonló ahhoz, ami boldoggá teszi a szüzet, aki feleségül ment barátjához, és aki előre érzi a lakodalmi szavak édességét. Ez az én örömöm, és ez teljes. Mit tesz még a jegyes barátja, miután hónapokon keresztül szolgálta barátját, és elkísérte őt jegyesének házába?
 

Visszavonul, és eltűnik. Így én is! Így én is! Csak egy marad hátra: a jegyes, jegyesével: az Ember az emberiséggel. Ó, mélységes jelentőségű szavak! Szükséges, hogy Ő növekedjék, és én kisebbedjem. Aki az égből jön, az mindenki más fölött áll. A pátriárkák és a próféták eltűnnek, amikor Ő megérkezik, mert Ő olyan, mint a nap, amely megvilágít mindent, éspedig olyan erős fénnyel, hogy a csillagok és a bolygók, amelyeknek nincs fényük, fényt kapnak tőle, a többieket pedig túlragyogja fényével. Azért van ez így, mert Ő az égből jön, míg a
pátriárkák és a próféták az égbe mennek, de nem jönnek az égből. Aki az égből jön, az mindenki más felett áll. És hirdeti azt, amit látott és hallott. De senki sem tudja elfogadni tanúságtételét azok közül, akik nem az ég felé tartanak, mert megtagadják az Istent. Aki elfogadja annak a tanúságát, aki az égből szállt alá, hitével megpecsételi, hogy Isten igaz, és nem pedig igazságot nélkülöző üres beszéd, és felfogja az igazságot, mert lelke vágyódik utána. Mert az, akit Isten küldött, Isten szavait mondja, mert Isten részesíti Őt Lelkének teljességében,
és a Lélek azt mondja: 'Íme, itt vagyok! Fogadj el engem, mert veled akarok lenni. Te vagy a mi szeretetünk gyönyörűsége!' Mert az Atya szereti a Fiút, mérték nélkül, és mindent kezébe helyezett. Azért, aki hisz a Fiúban, az birtokosa az örök életnek. De aki visszautasítja a Fiúba vetett hitet, az nem fogja meglátni az Életet. És Isten haragja marad benne és rajta.''
Így mondta. Emlékezetembe véstem ezeket, hogy elmondjam neked -- jelenti ki Mátyás.
 

-- És én dicsérlek érte, és hálás vagyok neked. Izraelben nem az az utolsó próféta, aki leszállott az égből, hanem az, aki legközelebb áll az éghez, mert meg volt áldva az isteni ajándékokkal attól kezdve, hogy anyjának méhében élt. Ti nem tudjátok ezt, de én mondom nektek!
-- Mi? Mit? Ó, mondd el nekünk! Ő azt mondja magáról: ,,Én a bűnös vagyok''. -- A három pásztor nagyon szeretné tudni, és a tanítványok is.
-- Amikor az Anya hordozott engem, az Istent, elment szolgálni János anyját, mert alázatos és szeretetteljes volt. János anyja anyai ágon unokatestvére volt neki, és öregségében fogant. A Keresztelő már hetedik hónapja tartózkodott anyjának méhében. Nagyot ugrott örömében, amikor meghallotta Isten Jegyesének a hangját. Előfutár volt abban is, hogy megelőzte az összes megváltott lelket, mert részesült a kegyelemben, az anyaméhből anyaméhbe behatolva, amelynek következtében a gyermek lelkéről lehullott az eredeti bűn. Azért azt mondom, hogy a földön hárman részesültek a Bölcsességben, amint az égben is hárman vannak, akik maguk a Bölcsesség. A földön: az Ige, az Anya és az Előfutár. Az égben: az Atya, a Fiú és a Lélek.
-- Lelkünk eltelik csodálkozással... Szinte úgy, mint amikor azt mondták nekünk: ,,A Messiás megszületett...'' Mert te voltál az Irgalmasság Mélysége, és ez a mi Jánosunk az alázatosság mélysége.
-- És Anyám a Tisztaság, a Kegyelem, a Felebaráti Szeretet, az Engedelmesség, az Alázatosság és minden más erény mélysége, amely Istentől származik, és amit Isten megad szentjeinek. (Bp 58-62. T 25-26)

Forrás: Valtorta Mária- A Keresztelő és a tíz apostol