Amikor Jézus, a tanítványokkal együtt megérkezik Názáretbe, Júdás anyja éppen ott van, s segít kenyeret sütni Máriának. Júdás anyja nagyon örül annak, hogy egyik fia máris követi Jézust. (Lásd: M 5,196-199)
Míg Jézus János, Simon és a kerióti Júdás társaságában körutat tesz Júdeában, a másik Júdás Názáretben és környékén apostolkodik, és gyakran ellátogat Kafarnaumba. (M 5,201)
Jézus megint visszatér Názáretbe a tanítványokkal, és oktatja őket az olajfák között. Júdás Tádé is velük van. Ekkor mondja el nekik a hangyákról szóló példabeszédet. (P 1,19-21) Ugyancsak jelen van Júdás a názáreti ház kertjében adott oktatásnál is. (P 1,22-23) Júdás sír, atyja ellenkezése miatt, s Jézus megvigasztalja őt, a többi tanítványhoz intézve szavait:
-- Egyikőtök ma szomorú, mert atyja egészsége lehanyatlott, és a halálhoz közeleg. Ez a beteg atya elzárta szívét az Igazságtól és fiától, aki azt követi. Sőt, nemcsak elzárkózott előle, hanem ellenséges iránta. Még nem mondta neki az igazságtalan ,,Menj el!''-t, amiről tegnap beszéltem, többnek tartva magát Istennél. De bezárkózott szíve, és lezárt ajka nem képes még azt sem mondani neki: ,,Kövesd a
hangot, amely téged hív!'' Sem a fiú, sem én nem várom, hogy ez az ajak azt mondja: ,,Jöjj el, és jöjjön el veled a Mester is! És áldott legyen az Isten, hogy házamból választott ki magának egy szolgát, s így a vérrokonságnál sokkal magasztosabb rokonságra lépett az Úr Igéjével.''
De én és a fia legalább azt szeretnénk, hogy saját érdekében, ne szóljon ellenséges szavakat. De ne sírjon ez a fiú! Tudja meg, hogy én se nem haragszom atyjára, se nem méltatlankodom. Csak részvétet érzek. Eljöttem, és itt tartózkodtam, jóllehet tudtam, hogy hasztalanul tartózkodom itt. Így
egy napon nem mondhatja nekem ez a fiú: ,,Ó, miért nem jöttél el?!''
Eljöttem, hogy meggyőzzem őt arról, hogy minden hasztalan, amikor egy szív elzárkózik a gyűlölet miatt. Azért is jöttem, hogy megvigasztaljak egy jó asszonyt, aki úgy szenved e miatt a családi széthúzás miatt, mintha kés járná át. De mind ez a fiú, mind pedig ez az asszony legyen meggyőződve arról, hogy én nem válaszolok gyűlölettel a gyűlöletre. Én tiszteletben tartom az öreget, aki becsületesen azt hiszi, hogy hűséges -- még ha tévesen is -- ahhoz, ami eddig az óráig az ő vallása volt. Sok ilyen van Izraelben!... Azért mondom nektek: a pogányok inkább elfogadnak majd engem, mint Ábrahám gyermekei. Az emberek eltorzították az Üdvözítő eszményét, és a természetfeletti királyságot lesüllyesztették egy szegényes emberi uralom színvonalára. Nekem be kell hatolnom a zsidóság kemény kérgébe, hogy eljussak a mélyére, és oda, ahol a zsidóság lelke van, elvigyem az új Törvény termékenységét. Izrael a Sínai Törvényének magja körül nőtt fel. Hasonlóvá vált egy sriási gyümölcshöz, amelynek belsejét mind keményebb burkok veszik körül. Ezek megvédik minden külső erő behatolásától, de attól is, hogy a csíra kitörhessen belőle. Azért az Örökkévaló elérkezettnek tartotta a pillanatot, hogy a Hármas Egy Istenbe vetett hit új fáját hozza
létre. Nekem lehetővé kell tennem, hogy Isten akarata teljesedjék, és a zsidóságból kialakuljon a kereszténység. Azért át kell fúrnom, be kell hatolnom, el kell jutnom egészen a magig, fel kell melegítenem azt szeretetemmel, hogy felébredjen és megduzzadjon, kicsírázzék, növekedjék, növekedjék, növekedjék, és a kereszténység erőteljes fájává váljon, a tökéletes, örök, isteni vallássá. Igazán mondom nektek, hogy a zsidóságnak csak egy százalékát tudom majd elérni. Azért nem ítélem el ezt a zsidót, aki nem akar elfogadni engem, és nem akarja nekem adni fiát.
Ezért mondom a fiúnak: ne sírj amiatt, mert a test és vér szenved, amikor elutasítva érzi magát annak testétől és vérétől, akitől származik. Ezért mondom, ne sírj a lélek miatt sem. A te szenvedésed
minden másnál jobban javára válik a te lelkednek és az övének, atyádénak, aki nem ért meg, és nem lát. És azt is mondom: ne érezz lelkiismeret furdalást azért, mert inkább Istené vagy, mint atyádé.
Mindnyájatoknak mondom: Isten több az atyánál, anyánál, testvéreknél. Én nem azért jöttem, hogy a föld elgondolása szerint egyesítsem a testet és a vért, hanem azért, hogy a lélek és az ég elgondolása
szerint tegyem azt. Azért jöttem, hogy az ,,erőseket'' hívjam, hogy még erősebbeké tegyem őket, mert az ,,erősekből'' alakul ki az én szelíd hadseregem. Szelídek a testvérek iránt, erősek saját magukkal szemben és a családi kötelékekkel szemben. Ne sírj, unokatestvérem! Biztosítlak arról, hogy a te fájdalmad hatásosabban jár közben atyádért és testvéreidért, mint bármely szó tehetné, nemcsak a tied, hanem az enyém is. Hidd el, hogy a szó nem hatol be oda, ahol az előítélet gátat vet. De a kegyelem behatol. És az áldozat levonzza a kegyelmet, mint a mágnes. Igazán mondom nektek, amikor Isten hív titeket, nincs ennek követésénél magasztosabb engedelmesség. Meg kell ezt tennünk anélkül, hogy előbb fontolgatnánk, miként viseltetnek majd mások irántunk, ha követjük Isten szavát. Még azért sem szabad megállni, hogy eltemessük az apát. Ezért a hősiességért jutalomban részesültök, és nemcsak ti kaptok jutalmat, hanem azok is, akiktől elszakítottátok magatokat szívből jövő felkiáltással, és akiknek szavai gyakran arcul csaptak titeket, mert hálátlan gyermekeknek neveztek és elátkoztak önzésükben, mintha lázadók lettetek volna. Nem! Nem vagytok lázadók! Szentek vagytok! A családtagok azok első ellenségei, akik hivatást kaptak. De különbséget kell tenni a természetes és a természetfeletti szeretet között! Istenben kell szeretni a szülőket. És nem inkább, mint Istent. Jézus elhallgat és feláll. Odamegy unokatestvéréhez, aki lehajtott fejjel igyekszik visszatartani a sírást. Megsimogatja őt.
-- Júdás... Én elhagytam Anyámat, hogy kövessem küldetésemet. Ez szüntesse meg kételyedet eljárásmódod becsületességét illetőleg. Ha ez nem lett volna jó cselekedet, megtettem volna-e én Anyám iránt, akinek utánam senkije sincsen?
Júdás arcához szorítja Jézus kezét, és bólint fejével. De nem tud semmit sem szólni.-- Menjünk, mi ketten, egyedül, úgy, amint gyermekkorunkban tettük, és Alfeus azt tartotta, hogy a názáreti gyermekek között én jártam el mindig a leghelyesebben. Menjünk, és vigyük el az öregnek ezt az
aranyszínű szőlőt! Nehogy azt higgye, elhanyagolom őt, és ellensége vagyok. Anyádnak és Jakabnak is tetszeni fog ez. Megmondom atyádnak, hogy holnap Kafarnaumban leszek, és hogy fia egészen az övé. Tudod, az öregek olyanok, mint a gyermekek: féltékenyek. És mindig azzal gyanúsítanak másokat, hogy elhanyagolják őket. Részvéttel kell lennünk irántuk...
Jézus elmegy, és a kertben hagyja a tanítványokat, akiket elnémított a fájdalom, látva, hogy Jézus miatt ellenkezés támadt egy apa és fia között. Mária elkíséri Jézust az ajtóig, és utána fájdalmasan felsóhajtva, visszatér.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.